61865. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jelzőberendezés vasutak számára

— 11 — jelzés adható, ha a lokomotív a vezetékeinek egymáshoz képest megszakított áramkörű csoportja fölött halad el és ha az előzőleg leadott jelzés «szabad» jelzés volt. Még azon esetben is, ha a vezetéksinek föídelése következtében tetemes áramveszteség lép föl, az áram először is a (P) tekercsen áthaladó áramkör által mellékzárlatot kap és a működő szolenoid által előidézett áramgyöngülés a veszély jelzés föltüntetését eszközli. Ha az áramveszteség növekszik, a (P) tekercs gerjesztetik és a (6a) vagy (12a) sodronyon átmenő áramot megszakítja, mely az (AR) és (BR) relék útján a (H) és (D) szolenoidokhoz vezet. Ha az áramveszteség rendkívül nagyra növekszik, a (85) tekercs eléggé gerjed, hogy a (37) kapcsolót átváltsa, valamely hatásos jelzést a jelzőtáblán megszüntesen és az áramot az (51) kontaktuson át zárja, mely a (4a) sodronyon átmenő áramot gerjeszti és a «működésen kívüb jelzést kiváltja. A leírt berendezés egyformán működik, tekintet nélkül arra, hogy a gép előre vagy hátra halad-e, vagyis a tenderrel maga előtt fut. Első esetben világos, hogy a (Bl, B2 és B3) csúszótestek a (26, 27 és 28) vezetéksinekkel fognak érintkezni, az (Al, A2 és A3) csúszótestek pedig a (29, 30 és 31) síneket érintik. Az egész rendszer szimmetriás elrendezése következtében azonban az egyetlen változás az lesz, hogy az (AR) relé helyett, melynek gerjesztése a (26—28) sínekkel való érintkezés által történik, most a (BR) relé fog működni. Előnyös, ha a csúszótestek kapcsolóinak kontaktusait, melyek a jelzőáramköröket befolyásolják, meghosszabbítjuk úgy, hogy azon áramutak, melyek fölemelt csúszótesteknél zárva vannak, még addig zárva maradjanak, míg a csúszótest útjának több, mint felére leesett. Ha egyidejűleg a jelzések föntartására szolgáló áramkör az áramkört befolyásoló csúszótest fölemelésénél (amenynyire a csúszótestek tekintetbe jönnek), rövid idővel azelőtt, hogy a csúszótestek középállásukba estek le, záratik, a sülyedő- | mozgás csekély része alatt mindkét áramkör zárva van, föltéve, hogy a szolenoidok gerjesztve maradnak és a jelzés föntartatik. Lehetséges továbbá azon áramok befolyásolására, melyek a szolenoidoknak működési helyzetükben való megtartására, ill. az illető világító áramkörök föntartására szolgálnak, egyetlen egy (M) szolenoid helyett több szolenoidot is alkalmazni, mely esetben az említett világító áramkörök a csúsztatótestek által vagy mechanikai úton vagy relék segélyével elektromos úton záratnak vagy egyes áramkörök mechanikai úton, a többi pedig elektromosan záratnak., A szolenoidok vagy csúszótestek által működtethetők, melyek a sináramkörökkel együtt működő vagy ezekkel egyesített csúszótestektől különböznek. Némely esetben az áram, mely a (H) és (D) szolenoidoknak működésben, pl. gerjesztett állásban való megtartására szolgál, a dinamótól kapcsolókon át is vezethető, melyek alkalmas csúszótestek fölemelése által mozgathatók. Ha az említett szolenoidok nagyon lassan hatnak, szükségessé válhatik a vezetéksinek hajlását a végeken igen csekélyre venni; esetleg az (A2) és (B2) csúszótestek, melyek az (M) szolenoidot befolyásolják, oly helyen bocsáthatók le, mely valamivel azon állás mögött van, melynél a többi csúszótest sülyedni kezd; ez esetben az (A2) és (B2) csúszótestek sülyedése először csak oly mértékben történik, hogy a csúszótest kis darabon iözépmagasságban marad azért, hogy az (M) szolenoidnak elég ideje legyen magját fölemelni és azon áramköröket, melyek a jelzések föntartására szolgálnak, zárni, mielőtt a jelzőáramkörök megszűnnek. A leírt foganatosítási példánál a vezetéksinek a lokomotivon lévő áramkörök mechanikai zárását, valamint a részben a pályán, részben a lokomotivon lévő áramköröknek elektromos zárását eszközlik. Esetleg azonban ezen hatások külön vezetéksinek által érhetők el. Némely esetben áram szükséges arra, | hogy a pályajelzőkészülék tekercsei? a loko-