61787. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltók és jelzők állításának vagy más műveleteknek önműködő meggátlására mindaddig, amíg a vonatnak valamely ponton való áthaladása után meghatározott idő el nem telt

• 1. és 2. ábráján jelen berendezésnek két példakénti kiviteli alakja és alkalmazási módja van vázlatosan föltüntetve. A sinek mellett, azon a helyen, melyet a vonatnak el kell hagynia, hogy azután bizonyos idő múlva a kívánt művelet végezhető legyen, az (1) kontaktus van alkalmazva, melyet a fölötte elhaladó vonat zár. Az (1) kontaktusnak a (2) telep által táplált (3) áramkörébe a (4) elektromágnes van bekapcsolva, melynek (5) horgonya a (6) rudazat segélyével a (7) időzárral van kényszerkapcsolatban olyképen, hogy a gerjesztett (4) mágnes (3) áramkörének megszakítása után csak bizonyos idő múlva jut rúgó vagy súly hatása alatt a rajzban föltüntetett nyugalmi helyzetébe. Ezt az időt az időzár szabja meg. A rajzban időzárnak egy dugattyús fék van föltüntetve, ehelyett azonban bármely más fék vagy óramű is használható, mely bármely megfelelő módon a horgonnyal úgy van kapcsolva, hogy utóbbi a (3) áramkör megszakítása után a (4) mágnestől csak meghatározott idő múlva távozhat el egészen. Az 1. ábrán föltüntetett berendezésnél az (5) horgony a (8) rúdnak eltolását gátolja meg azáltal, hogy a (8) rúdnak két (9) ütközője közé a (10) retesz nyúlik bele, amely retesszel kapcsolt (11) rúdnak (12) talpa az (5) horgonynak fölső (13) lépcsőjére támaszkodik úgy, hogy a retesz a két ütköző között rögzítve van. Ha a (4) mágnes az (5) horgonyt magához rántja, akkor a (11) rúdnak (12) talpa a (13) lépcsőről lecsúszik s a (10) retesz és {11) rúd lefelé esik, azonban csak annyira, hogy a retesz még mindig a (9) ütközők között van s így a (8) rúd el nem tolható. E célból az (5) horgonyon, a (13) lépcső mögött és valamivel alatta, még egy másik (14) lépcső van alkalmazva, melyre a (11) rúd (12) talpa ráesik, midőn a (4) mágnes az (5) horgonyt magához rántja s mely a (10) retesznek teljes kireteszelését mindaddig meggatolja, míg a (4) mágnes gerjesztve van, vagyis míg az (1) kontaktus fölött vonat van. Mihelyt már most a vonat az (1) kontaktust elhagyta s a (3) áramkör megszakadt, akkor az időzár által megszabott idő múlva az (5) horgony a rajzban föltüntetett nyugalmi helyzetébe visszatér, minek következtében a (11) rúdnak (12) talpa a (13) lépcső alatt a (14) lépcsőről lecsúszik, mire a (11) rúd és (10) retesz annyira lefelé halad, hogy a retesz a (9) ütközők közül kihatol úgy, hogy a (8) rúd szabadon mozgatható. A (8) rúd bármely ismert módon a művelet elvégzését eszközlő elemmel, pl. váltóállító emeltyűvel van összekötve, ill. függésben úgy, hogy mindaddig, míg a (8) rúd nem mozgatható, a művelet sem végezhető el. A (10) retesznek a (9) ütközők közé való újbóli bekapcsolása kézzel vagy más megfelelő módon történik. E célból a (12) talp kétoldalt s a (13,14) lépcsők is egymás felé fordított felükön alul le vannak rézselve úgy, hogy a (11) rúdnak fölfelé mozgatásánál a (12) talp az (5) horgonyt először balra s azután jobbra kilengetve a (15) űrből kiemelkedik, mire azután a horgony balra visszalengve, a (12) talp ismét a (13) lépcsőre jut. Természetes, hogy a (8) rúd és (5) horgony közötti kapcsolat számos más kivitelben is foganatosítható. A 2. ábrán föltüntetett berendezésnél a jelen találmány tárgyát képező időzáras relais példaképen egy Siemens-féle blokkhoz van alkalmazva oly célból, hogy a (16) vezetéken a (17) induktorból föloldó áram kiküldhető ne legyen. A (B) föloldó blokknak (18) nyomórúdja fölső állásában a (19, 20) kontaktusemeltyűket a (21, 22) kontaktusokkal, az (A) jelzőblokknak (23) rúdja pedig a (24) emeltyűt a (25) kontaktussal tartja érintkezésben, míg lenyomott (18, 23) rudaknál a (19) emeltyű a (26) kontaktussal, a (20) emeltyű a (27) kontaktussal, a (28) emeltyű egy (29) kontaktussal,* a (24) emeltyű pedig a (30) kontaktussal érintkezik. A (21) kontaktus a (31) vezeték útján a (32) telepnek egyik sarkával van összekötve, míg a telepnek másik sarkát a (33) vezeték