61787. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltók és jelzők állításának vagy más műveleteknek önműködő meggátlására mindaddig, amíg a vonatnak valamely ponton való áthaladása után meghatározott idő el nem telt

- 3 -a (25) kontaktussal köti össze. A (33) vezetéktől továbbá még egy (34) vezeték egy {35) kontaktushoz fut, mely, ha a (4) delej az (5) horgonyt magához rántotta, utóbbival érintkezik. Másik (a rajzban föltüntetett) állásában az (5) horgony egy (36) kontaktussal érintkezik, melyet a (37) vezeték a (27) kontaktussal köt össze. A vezetőanyagból készült (5) horgonyt továbbá a (38) vezeték egy (39) kontaktussal, ezt pedig egy (40) vezeték a (29) kontaktussal köti össze, melynek (28) kontaktusemeltyűje a (41) vezetéken át a (17) induktorral áll kapcsolatban. Végül a (39) kontaktussal lenyomott blokkrudaknál a (42) zárórúd által lenyomva tartott (43) kontaktusemeltyű érintkezik, melyet a (44) vezeték a (22) kontaktussal köt össze. A berendezés működése a következő: A rajzban föltüntetett helyzetben, vagyis le nem nyomott blokknál, mint ismeretes, a (16) vezetékbe nem küldhető ki induktoráram, mert az induktor áramköre (29)-nél meg van szakítva. De épp úgy meg van szakítva a (32) telep áramköre is és pedig a (35) kontaktusnál úgy, hogy a (B) blokkon nem megy át áram s a blokkrudak le nem nyomhatók. Mihelyt azonban egy vonat az (1) sinkontaktust zárja, a (2) telep árama a (4) relaist megszólaltatja úgy, hogy a (32) telep áramköre a (31) vezetéken, (21) kontaktuson, (B) blokkon, (45) vezetéken, (20, 22) kontaktuson, (44) vezetéken, (39, 43) kontaktuson, (38) vezetéken, (5) horgonyon, (35) kontaktuson és (34, 33) vezetékeken át záródik, mire a blokk föloldódik, a (42) zárórúd fölugrik, a-(43) emeltyű kileng s az előbb leírt, áramkör (39)-nél megszakad. Most már a blokkrudak lenyomhatok, mire a (19—26, 20—27, 28—29 és 24—30) kontaktusok záródnak, az induktor áramköre azonban (22) nél és (36)-nál is meg van szakítva. Mikor a vonat az (1) kontaktust elhagyta s így a (4) delej az (5) horgonyt eleresztette, utóbbi a (7) időzár által megszabott idő múlva nyugalmi helyzetébe visszatér s a (36) kontaktust zárja, miért is most — mivel a blokkrudak is le vannak nyomva — a (17) induktorból a (41) vezetéken, (28, 29) kontaktuson, (40) vezetéken, (39) kontaktuson, (38) vezetéken, (5) horgonyon, (37) vezetéken, (20, 27) kontaktuson, (45) vezetéken, (B) blokkon, (19, 26) kontaktuson, (46) vezetéken, (24, 30) kontaktuson és (A) blokkon át a (16) vezetékbe áram jut, mint ismeretes, oly célból, hogy egy másik blokkot föloldjon. Látni való tehát, hogy a jelen találmány tárgyát képező berendezés alkalmazása esetén a korrespondáló blokkhoz a föloldó áram csak akkor juthat, ha a vonatnak az (1) kontaktus fölött való elhaladása után már egy meghatározott idő elmúlt. Természetes azonban, hogy jelen berendezés bármely más blokkhoz is alkalmazható s hogy nemcsak a leírt, hanem még számos más villamos kapcsolás is létesíthető abból a célból, hogy az időzár által késleltetett (5) horgony a szükséges áramzárást létrehozza. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés váltók és jelzők állításának, vagy más műveleteknek önműködő meggátlására mindaddig, amíg a vonatnak valamely ponton való elhaladása után meghatározott idő el nem telt, azáltal jellemezve, hogy a vágánynak ineghatározott helyén alkalmazott, a vonat kerekei által zárt kontaktushoz tartozó villamos áramkörbe egy relais van bekapcsolva, melynek horgonya egy tetszőleges időzárral van kényszerkapcsolatban olyképen, hogy a horgony a relais gerjesztő áramkörének megszakadása után csakis az időzár által megszabott idő elmulta után jut a nyugalmi helyzetébe, ahol is a relais horgonya a művelet elvégzésére szolgáló készülékekkel vagy elemekkel magában ismert módon mechanikai vagy villamos úton oly függésben van, hogy a művelet csakis akkor végezhető el, ha a relais a horgonyt magához rántotta s azután a horgony nyugalmi helyzetébe visszatért. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEK