61656. lajstromszámú szabadalom • Ellenáram gőzkazán függélyes vízcsövekkel és oldalsó huzatok közé beépített tüzeléssel

Megjelent 1913. évi november hó 249-én. MAGY. jgg* KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61656. szám. V/e/2. OSZTÁLY • Ellenáramú gőzkazán függélyes vízcsövekkel és oldalsó huzatok közé beépített tüzeléssel. JOSEF VEJVALKA MÉRNÖK PRÁGA/M

KNGL. WEINBERGEBEN. A bejelentés napja 1912 augusztus hó 24-ike. Elsőbbsége 1911 december hó 8-ika. Az idetartozó rajzban föltüntetett, függélyes vízcsövű gőzkazán a szokott módon egy vagy több (a) fölső kazánból, (b) alsó kazánból és a kettőt összekötő, függélyes (c) csőnyalábból áll. Ezen főkazánhoz vagy harántkazánhoz két vagy több, ugyancsak (d) fölső kazánból, (e) alsó kazánból, valamint a kettőt összekötő (f) csőnyalábból álló mellékkazánt építünk hozzá, amelyek tehát hosszkazánok ós amelyeknek fölső és alsó kazánjai a főkazán fölső és alsó kazánjával közvetlen összeköttetésben állanak. A mellékkazánok a főkazán elé vannak építve és az egész, ily módon képezett kazán úgy van befalazva, hogy a főkazán tűztere előtt két oldalsó, kisebb melléktűztér keletkezik, amelyek egy harmadik, közbensői tűzteret fognak közre. Ezen utóbbinak fölső részében, közel a fölső kazánokhoz, olyképen van beépítve a tetszés szerinti szerkezetű tüzelés, hogy a (g) rostélyon keletkező égéstermé"kek mindenekelőtt a főkazán fölső csőrészeit érik, további vonulásukban pedig a (c) csőnyaláb mentén lefelé a csöveket egyetlen hosszhuzatban, vagy pedig több haránthuzatban fűtik. Az égéstermékek ezután átmennek az oldalsó huzatokba, ahol a mellékkazánok (f) csöveit fűtik, majd pedig egyesülnek a rostély fölött az (i) füstkamrában és végül egyenesen a rókatorokba jutnak, esetleg azonban megelőzőleg még egy ekonomizeren haladnak át. A mellékkazánok (d) fölső kazánjaiba táplált víz az (f) csöveken át jut lefelé a két (e) alsó kazánba és már előmelegítve érkezik a főkazán (b) alsó kazánjába, ahol az esetleg magával ragadott iszaprészecskéket és kazánkőképzőket lerakja. Itt a víz eloszlik a főkazán (c) csöveibe, ahol gyorsan fölmelegszik és elgőzölög és gőz vízkeverék gyanánt száll föl az (a) fölső kazánba, ahol a gőz elválik a viztől és a gőzkibocsájtó hely felé tódul, mig a víz mellékkazánok fölső kazánjai felé áramlik és a betáplált friss vízzel újból kezdi a keringést, amelynek iránya ilyenformán az égéstermékek huzatirányával éppen ellenkező úgy, hogy mindenkor a legtnelegebb víz a legforróbb égéstermékekkel és viszont a leghidegebb víz a leghidegebb égéstermékekkel fűttetik. Minden további nélkül világos, hogy a jelen találmány tárgyát képező kazánnál a kazánban lévő vízkeringés, valamint az égéstermékek között az egész keringés-, illetőleg huzatpályán a legtisztább ellen-