61656. lajstromszámú szabadalom • Ellenáram gőzkazán függélyes vízcsövekkel és oldalsó huzatok közé beépített tüzeléssel

áramrenüszer mutatkozik. Ezáltal élénk vízkeringés, igen gyors, a víz és az égéstermékek közti lehető nagy hőfokkülönbség betartásán alapuló melegátadás történik, az elpárologtatás fokozódik és a gőzliólyagocskák örvénylések és lökések gátlóhatása nélkül szállhatnak föl. Azáltal, hogy a tüzelés egy közbenső, minden oldalról huzatokkal zárt tűztérben van elhelyezve a tüzelés igen meleg határfalainak a szabadba való hőkisugárzása elkerültetik, illetőleg a lehető legkisebb mérvre csökkentetik, a kazán hatásfoka lényegesen javul és nem keletkez- I nek olyan holt fűtőfölületek, mint egyenáramú kazánoknál, ahol a legmelegebb gázok a leghidegebb fűtőfölülettel érintkeznek és viszont úgy, hogy a hőfokkülönbség a I kettő között folyton csökken és a melegátadás végül meg is szűnik. A vízcsöveket tömör, egymáshoz képest a kazán hosszirányában közök nélkül eltolt csősorokban rendezzük el és a csövek berakására és kihúzására a kazánköpenyen oly nyílásokat hagyunk, amelyeket egyik végükön zárt, másik végükön pedig nyitott, a kazánköpenybe kívülről, vagy belülről behengerelt (l) esőcsonkákkal (6. ábra) zárunk el. Ezáltal helymegtakarítást érünk el, az égéstermékek pedig egyenletesen oszlanak el és* keverednek és a csövek fűtőfölületeivel bensőleg érintkeznek. A 7. ábrában a különben szokásos (m) elzárás látszik, (n) tömítéssel. A főkazán függélyes vízcsöveibe tetőszerű hajlattal biró csavarmenettel készített csigák vannak beépítve, amelyek a fölszálló vizet forgómozgásba hozzák és a gőzhólyagocskákat könnyen elvezetik. Ezáltal a víznek meleg fölvevő képességét fokozzuk és a nehezebb fajsúlyú vizrészecskék a keletkező centrifugál erők következtében mindig a csőfalra kerülnek és ^forgásuk közben a gőzhólyagocskákat nyomban keletkezésük után leszorítják a csőfalról és a cső közepén könnyű fölszállást biztosítanak számukra. A rajzban (o) spirális (4. ábra) és (p) csiga (5. ábra) van föltüntetve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ellenáramú gőzkazán függélyes vízcsövekkel, jellemezve azáltal, hogy a tulajdonképeni főkazán elé, mely fölső és alsó kazánból, valamint e kettőt összekötő vízcsőnyalábból áll, két további, ugyancsak fölső és alsó kazánból, valamint a kettőt összekötő vízcsőnyalábból álló mellékkazán építtetik és hogy a tetszés szerinti szerkezetű tüzelés egy közbenső, a két mellékkazán által közbezárt tűztérben olyképen van elrendezve és a fölső kazánok közelébe helyezvn, hogy a legmelegebb gázok mindig a csőnyalábnak legfölsőbb, a legforróbb vízzel telt részeit, ezeket követőleg pedig mindinkább a hidegebb részeit érik, miáltal egyrészt a vízkeringés és az égéstermékek vonulása között tiszta ellenáram keletkezik, másrészt pedig a tüzelés igen meleg határfalainak a szabadba való hőkisugárzása elkerültetik. 2. Az 1. igénypontban leírt ellenáramú gőzkazán, jellemezve azáltal, hogy a főkazán függélyes vízcsöveibe tetőszerű hajlattal biró csavarmenettel készített esigák vannak beépítve, amelyek a fölszálló vizet forgó mozgásba hozzák és a gőzhólyagocskákat könnyen elvezetik. B. Az 1. igénypontban leírt ellenáramú gőzkazán, jellemezve azáltal, hogy a csövek berakására és kihúzására a kazánköpenyen oly nyílások szolgálnak amelyek egyik végükön zárt, másik végükön nyitott, a kazánköpenybe kívülről vagy belülről behengerélt csőcsonkákkal vannak elzárva és hogy úgy a főkazán, mint a mellékkazánok csövei egymáshoz képest közök nélkül eltolt, tömör csősorokban vannak elrendezve, miáltal helymegtakarítást érünk el, az égéstermékek pedig egyenletesen oszlanak el és keverednek és a csövek fűtőfölületeivel bensőleg érintkeznek. (1 rajzlap melléklettel.) PAUAS RÉSZVÉNY: ÁRSASAO NYOMDÁJA BUDAPESTEM-