61516. lajstromszámú szabadalom • Kormányzókészülék vetőgépekre

lánckerék (g') tengelyének két szabad végén egy-egy (h, h) kézikerék ül, melyeket középállásukban a kikapcsolható (i) kilincsek rögzítnek. Világos, hogy az 1. és 2. ábrákon föltüntetett helyzetben a vetőgép egyenesen előre halad, míg a ,(h) kézikerekeknek egyik vagy másik irányban való elforgatása által a (b) futókerekek a (d) függélyes forgáscsap körül kilengenek, miáltal a gép a kívánt görbe pályán halad. A (c) vázrész vízszintes irányban való kitérések ellen a (j") vázhoz erősített és két oldalt elrendezett (k) vezetőtartó által biztosíttatik. Az (I) vonórúdnak (!') villás vége 1. és 3. ábrán látható módon függélyes tengely körül kilenghetően van a (b) kerekeket felvevő (c) vázrészhez erősítve. A kerekeket mozgató (e) karnyúlványokhoz második (m, m) huzalágak is csatlakoznak, melyek az (1) vonórúdban ágyazott (1") vezetőcsigák, vagy vezetőfölületek körül futva egyetlen (m") huzallá egyesülnek, mely az (m') vezetőkorongok körül futva végeredményben csatlakozik azon (n) főemelő karhoz, melynek az 1. ábrán jelzett (x) nyíl irányában való lefordítása által az egész vetőszerkezet ismert módon működésen kívül helyeztetik. Az (n) emelőkarnak 1. és 2. ábrákon jelzett függélyes helyzetében az (m, m) huzalok lazák és így az (1) vonórúd függélyes (13) forgástengelye körül szabadon kilenghet. Az, (n) karnak (x) nyíl irányában való lefektetése által azonban az (m, m) huzalok megfeszülnek, minek eredménye, hogy az (1) vonórúd kilengéseit az (13) tengely körül az (e) karriyúlványok és velük együtt a (b) kerekek követni kénytelenek. Az (m") huzal megfeszítése folytán ugyanis az (m) huzalok hatása az (e) karnyúlványokra Ugyanolyan, mintha az (m) huzalágak az (1) vonórúdhoz szilárdan volnának hozzáerősítve. A (h) kézikerekeket középállásukban rögzítő (i) kilincsek (o) rudazatok segélyével szintén hozzá vannak kapcsolva az (n) állítókarhoz úgy, hogy annak lefordításakor a (h) kézikerekek is fölszabadulnak. Az (o) rudak egyébként (o') szögemelő közvetítésévél kapcsolatban állnak az (n) kar végén álló (o") foggantyúval is az (i) kilincs föltétlen kikapcsolásának biztosítására. A készülék működése és használati módja az eddigiek alapján világos. Az (n) kar függélyes helyzetében a' vetőgép hátulról kormányozható a (h) kézikerekek bármelyikéről, miközben az (l) vonórúd (13) tengelye körül az ellazult (m) huzalok miatt szabadon kilenghet; ha pedig az (n) kart vízszintes helyzetébe leforgatjuk, úgy a megfeszülő (m) huzalok folytán a#

vetőgép kormányzása a húzóállatok irányítása által történik. Az első eset felel meg a munkaviszonyoknak, a második eset pedig a fordulóknál, valamint a gépnek ki- és bevontatásakor szükséges és fontos. Jelen találmány az ismertetett kiviteltől számos eltéréssel is készíthető annélKfal, hogy ezáltal lényegében változást szenvedne SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kormányzókészülék vetőgépek számára jellemezve azáltal, hogy a vetőgép mellső (b, b) futókerekei a vetőgép vázához külön-külön függélyes (d) forgásc3ap körül kilenghetően vannak hozzáerősítve, hogy továbbá a két kerék a függélyes forgáscsap körül váló kilengés tekintetében kényszermozgású kapcsolatban áll egymással, hogy végül a keréktengely (e, e) karnyúlványaihoz a vetőgép hátsó részén elrendezett (g) lánckerék körül futó (f) láncban végződő (f, f) huzalok csatlakoznak, míg a lánckerék tengelye két szabad végén egy-egy (h) kézikerekét hord azon célból, hogy a vetőgép szerkezeti hossza megrövidíttessék és hogy a kormányzása bármely oldalról hátulról legyen eszközölhető. 2. Az 1. alatt igényelt kormányzókészülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, ho;gy az állatokal való vontatásra szolgáló (1) vonórúd a (b, b) mellső futókerekeket fölvevő fix (c) tartóvázhoz függélyes tengely körül kilenghetően van erősítve, hogy továbbá a (b, b) kerekek elállítására szolgáló (e, e) karnyúl ványokhoz második (m, m) huzalágak is csatlakoz-