61491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajnak és más szénhidrogénnek alacsonyabb forráspontú termékekké való átalakítására

Megjelent 1«J 13. évi október hó 24-én. MAGY. KIK. SZABADALMI jEBg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 61491. szám. XI/b. OSZTÁLYEljárás kőolajnak és más szénhydrogénnek alacsonyabb forrpontú termékekké való átalakítására. ZERNING HERMANN MÉRNÖK HALENSEEBEN. A bejelentés napja 1913 január hó 4-ike. A talámánybeli eljárás célja kőolajnak és más szénhydrogénnek alacsonyabb forrpontú termékekké való átalakítása, miáltal a szénhydrogének előnyösebb kihasználása pl. motorok hajtóközege gyanánt lehetségessé válik. Az ily eljárás lényegileg abban áll, hogy a szénhydrogéneket földgázokkal vagy szénhydrogéneknek gőz- avagy gázalakú bomlás-termékeivel elegyítjük. Az elegyítés nyomás alatt történhet a szénhydrogéneknek a gázokkal vagy gőzökkel való teljes telítődéséig. Ily módon lehetségessé válik petroleumot és más szénhydrogént benzinszerű, tehát alacsonyabb lobbanási ponttal biró alacsonyabb forrpontú termékekkel gazdagítani . Ha pl. kőolajba a nyersolaj-termelésnél elszabaduló földgázokat sajtolunk, akkor e gázok összetétele, az alkalmazott nyomás és a behatás tartama szerint a kőolaj kisebbnagyobb mennyiségű gázt fog fölvenni, miáltal fajsúlyaj-endszerint csökken, térfogata pedig növekszik. A desztilláció alkalmával az így kezelt szénhydrogének változó menynyiségben szolgáltatnak lényegileg benzinjellegű, könnyebben illó termékeket; az ezeknek átdesztillálása után fönnmaradó retorta-maradék újból kezelhető földgázzal. Az aránylag kevéssé abszorbeálható földgázok helyett más hasonló összetételű gázok is használhatók. Ilyen jobban abszorbeálható gázokat pl. úgy termelhetünk, hogy kőolajat, petroleumot vagy nehéz szénhydrogéneket legcélszerűbben alkalmas kontaktusanyagok jelenlétében aránylag magas hőfokon roncsolunk. Kontaktus anyag gyanánt használhatók pl. a fémek, fómoxydok és superoxydok legnagyobb része, továbbá hydrogénperoxyd és özönvíz. Legolcsóbbnak és emellett leghatékonyabbnak a víz bizonyult. A vizet a szénhydrogénnel együtt egy kb. 300 —40CW-ra fűtött tartályba vagy azon keresztül sajtoljuk. A keletkező gőzöket célszerűen gyöngén izzó csöveken, majd pedig hűtővezetékeken vezetjük tovább, melyekben a víz, olaj és kátrányszerű anyag leválik, míg a gázok közvetlenül a kezelendő szénhydrogénekbe vezethetők, vagy pedig későbbi fölhasználás céljából gáztartályokba gyűjthetők. Minthogy az elgázosításhoz használt szénhydrogén összetétele szerint a hozzákevert víznek vagy más kontaktusanyagnak menynyisége megfelelően módosul, az alábbiakban az ©ljárás egy foganatosítási példáját ' bővebben ismertetjük. I Egy alkalmas tartályt, legcélszerűbben