61491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőolajnak és más szénhidrogénnek alacsonyabb forráspontú termékekké való átalakítására

az olaj hozzásülését gátló chamotte-burokkal ellátott alkalmas elrendezésű csőrendszert fölhevítünk s azután petroleumot és vizet fecskendezünk beléje; a csőrendszer annyira hevítendő föl, hogy a petróleum és víz elegye kb. 300°-ra hevüljön. Az elegy úgy szabályozandó, hogy egyidőben 6—10 s. r. olaj 1 s. r. vízzel jusson a csőrendszerbe. A termelt gőzt ezután izzó csőrendszeren vezetjük át a csőrendszer hosszának és hőfokának megfelelően szabályozott mennyiségben. Pontos viszonyok nem adhatók meg, mindenesetre azonban ügyelni kell arra, hogy a gőzök ne haladjanak túl lassan az izzócsöveken át, nehogy túlságos bomlás lépjen föl tetemes szénkiválással, ami az eredményt hátrányosan befolyásolná. A csőrendszerhez egy hűtőszerkezet csatlakozik, melyben a víz, olaj és kátrány kondenzálódik és elkülöníthető, míg a gázok petróleummal töltött fölfogóedényekbe vezettetnek. Az ezen fölfogóedények által kifejtett ellenállásnak természetesen arányban kell állni a készülék nyomás-szilárdságával, általában tehát a fölfogóedényeknek nem szabad túlnagy ellenállást kifejteni, nehogy a gőzök túlságos lassan haladjanak át az izzó csöveken. Ezért általában ajánlatosabb a gázokat, ill. gőzöket előbb egy gáztartályban fölfogni s ebből zárt körmenetben nyomószivattyúk segélyével a petróleumon keresztül préselni, miáltal gázveszteségek elkerültetnek és a termelési hányad is javul. A nem abszo^beálódó gázok végül fűtési célokra használhatók föl. A fölfogóedényekben keletkezett termék lényegileg más jeleggel bír, mint az eredetileg beléjük töltött petróleum. így pl. a csőrendszerben termelt gázoknak 0 794 fajsúlyú s a rendes kereskedelmi petróleumnak megfelelő lobbanási pontú petróleumba való közvetlen bevezetésekor csekély nyomás főntartása mellett 0-775 fajsúlyú és kb. 10° lobbanáspontú terméket nyertünk. Ha azonban a nyomást fokoztuk, megfelelően kedvezőbb számokkal biró termék létesült. A termelt olaj már ilyen alakjában is alkalmas pl. hőerőgépek tüzelőanyaga gyanánt. Lehet azonbaa ezen olajból a könyebben illó benzinszerű részeket magábanvéve ismert módon elkülöníteni. Ilyenkor nem az absorbeált gázok fognak kiválni, hanem oly frakciók kondenzálódnak, melyek lényegileg a benzinnek felelnek meg. A desztilláció után a retortákban maradó olaj újból kezelhető gázzal vagy mint súlyos olaj használható föl különböző célokra. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás kőolajnak és más szénhydrogénnek alacsonyabb forrpontú termékekké való átalakítására, jellemezve azáltal, hogy a szénhidrogéneket földgázokkal vagy szénhydrogénok gőz-, ill. gázalakú bomlástermékeivel — esetleg nyomás alatt, és a szénhydrogének teljes telítéséig — elegyítjük. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja jellemezve azáltal, hogy az 1. igény szerint kezelt szénhydrogént desztilláljuk s a desztilláció-maradékot újból elegyítjük földgázzal vagy bomlástermékekkel. 3. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy kőolajok és más szénhydrogének célszerűen kontaktusanyagok jelenlétében aránylag magas hőfokon bontatnak s a keletkező gőzök és gázok szénhydrogénekkel telt tartályokba sajtoltatnak. 4. A 3. alatti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy kontaktusanyag gyanánt víz szolgál, mely a szénhydrogénnel együtt kb. 300°-ra hevíttetik. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN