61436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réztartalmú anyagok kezelésére

kezelésre, akár gazdasági szempontból, akár pedig egyáltalán nem alkalmasak. Tudjuk, hogy az érc értékes alkotórészei vegyszerekkel valamennyien oldatba hozhatók, azonban alig található olyan vegyszer, amelynek segélyével valamennyi érc egy műveletben oldatba hozható lenne. Sok esetben továbbá leküzdhetetlen nehézségek merülnek föl a szűrés, a leüllepítés, vagy az oldatnak a szilárd maradéktól és lebegő részecskéktől való másnsmű elkülönítése folyamán, valamint az értékes alkotórészeknek az azokat hordó anyagokból való kiválasztásakor. A jelen találmány tárgya vegyi eljárás az értékes alkotórészek koncentrálására és nagyjából abban áll, hogy átalakító szerként klórvegyületet használunk, amely a hasznavehetetlen anyagokat oldhatatlanná teszi, az értékes alkotórészeket pedig oldatba hozza és kivonja úgy a meddő kőzetből, mint az érc vagy egyéb kezelésben lévő anyag nem fémes alkotórészeiből; a keletkezett oldatból azután az értékes alkotórészek könnyen kiválaszthatók. Az értékes alkotórészeknek chloridok alakjában való koncentrálása vagy kivonása számos előnnyel jár, melyek közül megemlítendők, hogy az oldás gyorsan és tökéletesen megy végbe, a szűrés, továbbá a fémnek az iszaptól és kőzettől való elválasztása, valamint kicsapása vagy kiválasztása semmiféle nehézséget nem okoz. A megfelelő klórvegyület megválasztásánál mégis többféle nehézségek merülnek föl, amelyeket azonban a jelen találmány értelmében sikerült megoldani. Oly chlorvegyületet alkalmazunk, amely klórját az értékes alkotórészeknek adja -át, hogy azokat oldható chloridokká alakítsa, amely azonban egyidejűleg oldhatatlan vegyületeket alkot az értékes alkotórészekkel egyesült anyagokkal, mint a kénnel és savakkal. Kitűnt, hogy a kálciumkloridnak megvannak ezen tulajdonságai és egyéb tekintetben is nagyón megfelel az itt tekintetbe jövő követelményeknek, amennyiben olcsó, könnyen előállítható a telep szomszédságában és éppen oly könynyen fölfrissíthető, illetve regenerálható. Hogy a klórvegyület oldó hatása az értékes alkotórészekre érvényesülhessen, valamely savgyök jelenlétére van szükség. Ezt biztosíthatjuk valamely megfelelő savnak, pl. kénsavnak, vagy sójának közvetlen hozzáadásával, amely sav nemcsak, hogy a klorvegyület oldó hatását eredményezi, hanem a közvetítő anyagokkal oldhatatlan csapadékot is alkot, pl. a kénsav a kalciummal kálciumszulfátot. A savnak közvetlen hozzáadása helyett azonban gazdasági szempontból előnyösebb, ha e célra lehetőleg a rézércekkel egyesülten talált anyagokat hasznosítjuk, tekintettel arra, hogy ezen ércek lelőhelyei a vegyszerek beszerzési forrásaitól többnyire távol esnek. A legtöbb rézérc ugyanis jelentékeny mennyiségű ként tartalmaz réz- és vasszulfid alakjában, már pedig minden két rész réz föloldásához elméletileg csak egy rész kén kell, hogy rézszulfát keletkezzék. A jelen találmány értelmében tehát arra törekszünk, hogy a rezet, vasat és ként oxidáljuk, míg pedig előnyösen olyan hőmérsékleten, hogy a réz szulfáttá, a vas pedig oxiddá alakuljon, ekként vezetvén tehát be a szükséges savgyököt, míg a fölösleges ként és oxidokat elvezetjük és az eljárás következő míveletei folyamán a rézvegyületek további acidifikálásara használhatjuk, illetve a környék fertőződését is megakadályozandó, elnyeletjük. Fölöslegben jelenlévő kénsav ugyan a vasoxidokkal, hidroxidokkal vagy az oldható kovafölddel oly vegyületeket alkot, •amelyek a kőzetnek az oldatoktól való elválasztásakor, akár leüllepítés, akár szűrés útján, igen zavarólag hatnak. Kitűnt azonban, hogy ha a kénvegyületeket klór vegyületekkel helyettesítjük, a találmány értelmében előírt föltételek szemmeltartása mellett a szűrés vagy a folyadéknak a szilárd maradéktól való másnemű elválasztása nagyon gyorsan és tökéletesen eszközölhető. Az eljárás kivitelére annak megindításakor csak kis mennyiségű kálcium kloridot kell bevinnünk, mert a klór oldatlan marad és, amidőn az értékes alkotórészek ki-