61429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőnek, keményítőtartalmú termékeknek, lisztnek és efféléknek por, darabos liszttésztaalakból szemcsés alakba való hozására

- 6 -megfelelően kell változtatni. A magképző­déshez szükséges nyomás az anyagban lévő nedvesség mennyiségével változik. Az emii­tett berendezésnél és 30% nedvességet tar­talmazó liszt alkalmazása esetén körülbelül l atm. túlnyomás elég arra, hogy tökéletes magképződést létesítsen. Ha a kiindulási anyag kevesebb, pl. 20% nedvességet tar­talmaz, körülbelül 3 atm. nyomás szükséges. Ha az egész lisztmassza vagy ennek kívánt része szemcsealakba ment át, a képződött egyes szemcsék, különösen külsejükön elég kemények úgy, hogy maguktól porrá szét­nem eshetnek. Ezen hatás azonban fokoz­ható, ha a dobban a hőmérsékletet lassan csökkentjük, pl. úgy, hogy a gőzöket lassan kifúvatjuk. Ezen célból a kifúvó szelepet előbb csak részben, ezután egészen nyitjuk, míg a nyomás zérusra csökkent. Ezután a henger kinyitható és a szemcsés alakba hozott anyag kivehető. Ha a szemcsék több nedvességet tartalmaznak, mint levegőn szárított állapotukban, a nedvesség aszalási eljárás által vagy más alkalmas módon, pl. napon való szárítás által távolítható el. A leírt eljárás egyes folyamatainál a jelzett nyomásokat alkalmazzuk, mert ezek a gyakorlatban előnyösen beváltak. Lisztet azonban a környező gőz kisebb nyomásával is lehet kezelni. Ez esetben a kifúvó sze­lepet a dobban való kezelés közben nyitva hagyjuk. Ha a jelzettnél több százalék vi­zet tartalmazó lisztet kezelünk és a hen­gert vagy dobot a nagyobb kemencehő­mérséklet hatása alá vetjük, a magképzést is eredményesen foganatosíthatjuk. Búzaliszt helyett bármely más keményítő­tartalmú anyag vagy liszt alkalmazható. Ha zablisztet alkalmazunk, mely 25—40% nedvességet tartalmaz, és a különböző el­járásokkal kezeljük, zabszemcséket kapunk, melyek külsejükre ós alakjukra nézve a mesterséges búzaszemeknek felelnek meg. Ugyanily módon lehet banánalisztet alkal­mazni, melyet éretlen, hámozott és szárított banánákból őrlés által állítottunk elő és mely a rostos anyagokon és más alkatré­szeken kívül sok százalék keményítőt is tartalmaz. Ezen liszthez előbb 20—40%, vizet adagolunk és a lisztet a. leírt módoih kezeljük, hogy szemcsés alakú banánalisztet készítsünk. A találmány szerint előállított termékek­különböző módon használhatók föl; ha pl., a kezelés közben elégséges főzést értünk el, a termékeket takarmány gyanánt min­den további nélkül alkalmazhatjuk; ezen­kívül kiindulási anyag gyanánt használhat­juk föl az úgynevezett duzzasztási eljárás­hoz, melynél a termékeket nagyobb gőz­nyomás alá vetjük és ezt hirtelen megszün­tetjük. A sz;emcsék térfogatukat négy-tizei.­ötszörösére növelik és könnyen emészthető tápszerek gyanánt alkalmazhatók. A dobban a nyomást nem kell úgy, mint leírtuk, megszüntetni és a szemcséket a dobból kiveDni, hanem a kezelést még 20 perczig vagy addig lehet folytatni, míg kö­rülbelül (3, 5)-at nyomást értünk el. Ezen nyomást ezután azáltal szüntetjük meg, hogy a kifúvó szelepet nyitjuk, úgy hogy a nyo­más fokozatosan zérusra csökken. A kifú­vatás időtartama a lisztben az eljárás kez­detén levő nedvesség százalékmennyiségé­től függ. Ha a nedvesség nagymennyiségű volt, a kifuvatást lassabban végezzük, ha pedig a kiindulási anyag csak körülbelül 20% nedvességet tartalmazott, a termék­nek lassú kifúvatás által való utólagos szá­rítása fölösleges. Ezután a dobba körülbelül 12 at. nyomású gőz bocsátható, úgy hogy a dobban körül­belül (7-7)-atm. nyomás keletkezik. A gőz­bevezetést megszüntetjük és a dobban levő gőz néhány percig az anyagra hathat, mi­közben részben kondenzálódik és a nyo­más körülbelül 7-atra csökken; ezen nyo­mást hirtelen megszüntetjük, amennyiben a dob beöntési csapó lemezét gyorsan kinyit­juk és a szemcséket a dobból kilövelni en­gedjük ; eközben a szemcsék feldúzzadnak és az említett tulajdonságot veszik föl. Az egész művelet közben természetesen a dobot lehetőleg megszakítás nélkül forgatjuk. Ha a kiindulási anyag 40—55% nedves­séget tartalmaz, a dobba való beöntése előtt előnyösen tésztaszerű vagy képlékeny szemcsékre vagy kis golyókra osztjuk szét.

Next

/
Thumbnails
Contents