61429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőnek, keményítőtartalmú termékeknek, lisztnek és efféléknek por, darabos liszttésztaalakból szemcsés alakba való hozására

szerű minőségű és belőle hevités és görgetés által kis darabok alakíthatók, mire ezeket hevítjük és görgetjük úgy, hogy szarunemű tulajdonságú terméket kapunk. Ha az eljárás foganatosítására lisztet alkalmazunk, nem kell finomra szitált lisztféléket venni, hanem csak egyszerű szítálatlan lisztet alkalmazunk. Előnyösen alkalmazható szítálatlan, lisztté őrölt gabona, melynek azonban nem szabad nagyon durvának vagy szemcsésnek lennie. Minél finomabbra őrölt a liszt vagy minél finomabbra van szitálva, annál egyneműbb és egyenletesebb a végtermék. Minden esetben azonban a kiindulási anyagnak elég keményítőt és nedvességet kell tartalmaznia úgy, hogy ragacsossá válik, ha azt annyira hevítjük, hogy a benne lévő keményítő többé vagy kevésbbé zselatinálódik. Ez esetben is kis magok képződnek, melyek körül a tartályban lévő massza forgatása közben további lisztrészecskék rakódnak le. A dob forgatása vagy riogatása ezen lerakodást önműködően eszközli. Kis kavicsok vagy golyók alakját mutató szemcsék képződnek. Az eljárást előnyösen addig folytatjuk, míg minden anyag föl van dolgozva és szemcséket képez. Ha az eljárást még tovább folytatjuk, keményebb vagy üvegszerű terméket kapunk. Ha búzalisztet dolgozunk föl, ennek körülbelül 20—30% nedvességet kell tartalmaznia. Ezen nedvességet alkalmas módon vezethetjük hozzá, pl. úgy, hogy a lisztre kavarás közben vizet permeteztetünk, vagy a liszten fuvókából lassan gőzt hajtunk át. Az utóbbi esetben a liszt a gőzből elég vizet szív föl, a mennyiség aránya pedig súlypróbák által ellenőrizhető. A jó eredményre nézve lényeges a nedvességnek az egész anyagban való egyenletes elosztása úgy, hogy nagy, nedves csomók ne képződjenek. Az így előkészített anyagból annyit töltünk a dobba, hogy ez félig vagy három negyed részéig megteljék; ezután a dobot légmentesen elzárjuk és alkalmas módon 150—250 fokra hevítjük. A dobot ezen hevítés közben folytonosan forgatjuk. Ezen kezelésnél a liszt nagyon gyorsan oly hőfokra hevül föl, melynél nedvességének egy iésze gőzalakban eltávozik. Ezen gőz a dob többi terét kitölti és természetesen melegebb, mint a liszt; ennek következtében a gőz a lisztben és ennek egyes részecskéiben kondenzálódik. 70—80 foknál a keményítő zselatinálódása folytán ragacsossá kezd válni, de nem valószínű, hogy a lisztben minden keményítő egyidejűleg ragacsossá válik. A ragacsossá vált lisztrészecskék azonban magokat képeznek, melyek a dob forgása közben más porrészecskéket ós magokat gyűjtenek maguk köré úgy, hogy az egyes magok térfogatukat folytonosan növelik és szemcséket képeznek. Valószínű, hogy ezen magok a görgetés közben nem egyenlő sebességgel növekednek és egész térfogatukat nem ugyanazon mértékben és nem egyenletesen növelik. Ezért tehát, ha minden poralakú liszt föl van dolgozva, magok keletkeznek, melyek nagyságra és külső fölületre nézve egymással nem tökéletesen egyenlők. Amint a magok a dob forgása következtében növekednek, fölületük simává válik úgy, hogy vízi kavicsok alakját veszik föl. Ha kevesebb, pl. csak 20% nedvességet tartalmazó lisztet kezelünk, a képződött magok nagyobbak, mintha nagyobb, pl. 30% víztartalmú lisztet alkalmazunk kiindulási anyag gyanánt. Ez úgy magyarázható, hogy minél szárazabb a liszt, annál kevesebb mag képződik a lisztmasszában, ininél kevesebb azonban a mag a szemcseképződés kezdetén, annál nagyobbaknak kell a magoknak lenniök és megfordítva, mert minden esetben, ha az eljárást elég hosszú ideig folytatjuk, a magok addig növekednek, míg minden poralakú anyag föl nincsen dolgozva. Ha a liszt vagy a keményítőcsomók vagy a magok hőmérséklete körülbelül 100 fok, nyomásmérő jelzi, hogy a nyomás a hőmérséklettel növekszik. Ha a kemencze hőmérsóklete körülbelül 250 fok, egy óra múlva, ha pedig a kemencze hőmérséklete 150 fok, két óra múlva a tartályban 1—3 atm. túlnyomás áll fönn. A kezelés időtartamát természetesen a dobban lévő anyag mennyiségének és az alkalmazott dob nagyságának