61428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőtartalmú anyagok tárfogatának és lyukacsosságának növelésére

szik. A tartály előnyösen üreges henger alakjában van kiképezve, mely henger kocsiban van ágyazva; ezen kocsi kerekekkel gineken fut, melyek alkalmas módon fűthető kemencében vannak elrendezve. A dob hajtóművel van ellátva, melynek segítségével a dob könnyen forgatható. A dob cső és alkalmas csapószelepek által a külső levegővel köthető össze és pedig lassan, ha csak gázok és gőzök kibocsátása szükséges, valamint gyorsan és hirtelen, ha a tulajdonképeni növelési eljárásról van szó. Ezen utóbbi célra a dobnak előnyösen csapó szelepe van, mely gőzmentesen zárható. A gőzt a dobba vezető cső a kemercén előnyösen egyszer vagy többször át van vezetve úgy, hogy a külső gőzfejlesztőből vett gőztömegek túlhevíttetnek. A dobot a kezelendő anyaggal, pl. (hántolt vagy hántolatlan) rizszsel, mely levegőn szárított állapotban van, térfogatának körülbelül feléig vagy háromnegyed részéig töltjük meg; ezután a dobot légmentesen elzárjuk, a kemencébe betoljuk és lassan forgatjuk. A dob a rizsszemekkel való megtöltés előtt előmelegíthető. Minthogy a levegőn szárított rizs már 10—20% v

iz

e

t tartalmaz, a hevítés legközelebbi hatása abban áll, hogy ezen víz egy része elpárolog és a dobba zárt levegőt gőzzel telíti. Ha a rizs hőmérséklete 100 fokra vagy még tovább emelkedett, a dobban a nyomás is a hőmérséklet növekedésével emelkedik. A dob hőmérsékletének körülbelül 175—275 fokúnak kell lennie, melynél a föltételezett példa esetében a nyomás körülbelül 7 atm., amenynyiben a nyomás csak az anyagban tartalmazott nedvesség és a bevezetett hő következménye. A rizsszemek természetesen ezen kezelési módnál szárazabbakkáváinak és a szárazság fokát nemcsak a hőmérséklet, hanem a dobban a rizsszemek által el nem foglalt szabad tér is meghatározza. Ha pl. ezen tér nagyon nagy, vagyis a dob csak kevés rizst tartalmaz, pl. egész tér' fogatának csak egy negyedét vagy harmadát, a rizsszemek kiszáradása valószínűbb és a rizs majdnem , tökéletesen megszárad, ha a . rizsszemekből keletkező nedvesség által okozott nyomás föllép. A kezelést addig folytatjuk, mig a dobban a nyomás lassan 0'7 atm.-ról 7'7 atm.-ra növekszik. A nyomás növelése a keményítőtermék elérni kívánt színétől, szagától és átfőzési mértékétől függ. Ha fehér duzzasztott rizst akarunk termelni, 0-7 atm. nyomás elégséges; ha azonban tejszínsárga vagy barnás rizst kívánunk, 7'7 atm. nyomás szükséges, hogy a hőmérséklet és a főzési művelet a kívánt hatást kifejtsék. A dob belsejében lévő nyomást lassan csökkenthetjük; ezt szelep nyitása által eszközölhetjük úgy, hogy a dobban lévő minden levegő, gőz és különösen az anyagból fejlődő káros gáz kiáramlik. A kibocsátásnak vagy a nyomás csökkentésének lassan kell végbe mennie; a nyomást egészen megszüntethetjük úgy, hogy a dobban légköri nyomás áll fönn, vagy pedig csak annyira csökkentjük, hogy csak kis túlnyomás marad fönn. A dob belseje kis ideig, pl. tíz jjercig vagy tovább maradhat a külső levegővel összekötve. Ha rizs 20% nedvességet tartalmaz és ezen nedvességet egészen vagy részben ki akarjuk hajtani, könnyen meghatározhatjuk azon időt, mely a kívánt nedvességi fok eléréséhez szükséges. A hengerben az első fűtési folyamat közben fejlesztett gőzöknek ezen kibocsátása a térfogat és lyukacsosság növelésére nézve nem lényeges. A hengert továbbá, míg tartalmát előbb hevítjük és szárítjuk, nem kell tökéletesen légmentesen elzárni, sőt a megfelelő hengerkiömlési nyílások nyitva maradhatnak és a forgó dob belsejében a szemekből a hevítés közben fejlődő vízgőzök vagy más gőzök keletkezésük mértékében azonnal kiáramolhatnak. Ily módon a rizsszemek nedvességüket egészen vagy majdnem egészen elvesztik, de mindkét esetben a szemek által leadott nedvességet azáltal pótoljuk, hogy ezután a hengerbe gőzt vezetünk be. Előnyösen száraz vagy túlhevített gőzt alkalmazunk úgy, hogy a gőz biztosan száraz. Túlhevített gőz alkalmazása esetén, ha kívánjuk, a rizsszemeknek kiválóan nagy hőmérsékle-