61428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőtartalmú anyagok tárfogatának és lyukacsosságának növelésére

tet adhatunk. Az így bebocsátott gőz feszültsége előnyösen 10'5—14 atm.; a dobba annyi gőzt vezetünk be, hogy benne 0 7— 10'5 atra., előnyösen 9-9 atm. túlnyomás keletkezik, mire a gőzbebocsátó szelepet zárjuk. Ezután a gőzt lassan egészen vagy részben azáltal bocsátjuk ki, hogy a dob szelepét nyitjuk; ily módon a szemekből nedvességtartalmukat ismét nagyobb vagy kisebb mértékben kivonjuk. Ez esetben azonban újból gőzt vezetünk be úgy, hogy a szemek 9'8 atm. nyomás alatt állanak; ezen nyomást rövid ideig, pl. fél perctől öt percig tartjuk fönn, miközben a hengert folytonosan forgatjuk úgy, hogy minden egyes gabonaszem a körülvevő gőz hatása alá jut. Ennek folytán minden rizsszem fölületén vagy belsejében kis gőzkondenzáció egyenletesen és egyenlő módon megy végbe. Minthogy a szem fölületén kevés gőz kondenzálódik, a hengerben a nyomásnak kis csökkenése is .észlelhető; ezen nyomáscsökkenés azonban csekély és körülbelül 03— '1'8 atm. Ha a rizsszemek a kondenzálódó gőzből elég nedvességet vettek föl úgy, hogy az egész nedvességtartalom körülbelül 10—20%, a rizst, míg még nyomás alatt áll, a hengerből hirtelen kiöntjük; ezt a már említett berendezés alkalmazása esetén azáltal eszközölhetjük, hogy a dobot a kemencéből kihúzzuk ós a légmentesen zárt csapó szelepet hirtelen kinyitjuk, mire a belső feszültség hirtelen és gyakorlatilag pillanat alatt esik. A feszültségnek ezen esése következtében minden egyes szem belsejében a nyomás a szem növekedését és földuzzadását okozza, miáltal különben ismert módon a szem szövete cellaszerű tulajdonságot kap. Az egész eljárás közben követendő cél abban áll, hogy a kezelt szem, amennyire lehetséges, a levegőn szárított állapotnak megfelelő nedvességet tartson meg és hogy ezen nedvességi fokon fölül vagy alul legföljebb 10%-kal többet vagy kevesebbet tartalmazzon. Ezen nedvességi fok a leírt eljárás alkalmazásával könnyen föntartható. Ha a gabonaszem nedvességtartalma a levegőn szárított állapotnak megfelelő százalékmennyiség alá csökken, a veszteség a hengerbe bevezetett friss gőz által könnyen pótolható. Ha ellenben a gabona nagyon sok nedvességet vett föl, pl. 25% nedvességet tartalmaz, ezen fölösleget azáltal távolítjuk el, hogy, amennyiben a dobban nyomás áll fönn, a dobot lassan kifúvatjuk vagy a dob szelepét a hevítés közben kis ideig nyitva hagyjuk úgy, hogy a fölösleges nedvesség kiáramolhat. A földuzzasztáshoz vagy növeléshez szükséges nyomást azonban mindenesetben 5-5—7 atm.feszültségű gőz bevezetése által érjük el. A gyakorlatban kitűnt, hogy gabonaszemeknek a leírt módon való földuzzasztására vagy növelésére körülbelül 5'5—7 atm. nyomás szükséges. A gőz bármely időben és tetszőlegesen gyakran bocsátható be. Az ily módon létesített nyomás a gőz kibocsátása által csökkenthető, de kitűnt, hogy előnyösebb, ha a gőzt akkor vezetjük be, ha a levegőn szárított szem a dobban már 115 — 180 fok között lévő hőmérsékletre fölhevített vagy 0 7—7 7 atm. között lévő nyomást már elért. Ez azért szükséges, hogy a bebocsátott gőz a gabonaszemeken ne kondenzálódjék és ezek jó összekeverését ne akadályozza, vagy hogy a szemek fölülete ragacsossá ne válhasson és össze ne sülhessen. Kitűnt továbbá az is, hogy közönséges vagy nedves gőz alkalmazásánál a gabonaszemeken a kondenzáció többé vagy kevésbbé szabálytalanul megy végbe, mert a dobba a gőzzel bevitt nedvesség nem oszlik el egyenletesen a gabonatömegben; ezenkívül a nedves gőz a dobban nem kívánatos mennyiségű csöpögő vizet választ ki, mely azt okozza, hogy sok egyes szem vagy részecske összecsomósodik és az egyes szemek egyenletes és tökéletes földuzzadása meg van akadályozva. Az úgynevezett telített gőz a kívánt célnak tökéletesen megfelel, ha arról gondoskodunk, hogy a gőz a hengerbe való belépésnél csöpögő vizet ne képezhessen. Kis nedvességrészecskék még a telített gőzben is mindig jelen vannak, de a gabona fölületén egyenletesen kondenzálódnak és azon hatást gyakorol-