61224. lajstromszámú szabadalom • Sárkányröpülőgép

ködésbe lépnek, ha az (0,0) kapcsolórudak közel függőlegesek. Ezen hengerelrendezés a féksarukkal kapcsolatban a lökések el­kerülésére célszerűen alkalmazható. A 7. ábra az (R) léghenger ós a két­furatos csapokból alkotott vezérművének vázlatos metszete, a kétfuratú csapok külön­bőz^ állásai (81, S2, 83) alatt vannak föl­tüntetve. (Sl) a kétfuratú csap állása a dugattyú előremenetnél,(S2)a visszamenetnél, (S3) a kétfuratú csap azon állása, melyben a henger a külső levegőtől és a légtar­tánytól teljesen el van zárva. (TI) a hátsó kifúvatócsap, amellyel a (T) mellső kifúvató­csappal kapcsolatban áll. Ezek a kétfuratú csapok előnyösen használhatók, alkalmaz­hatók azonban más kormányzóberendezések is, a kétfuratú csapokat az aviatikus kézzel vagy lábbal állíthatja. Ha az (X) emelőt a léghenger dugattyúja jobbra elfordítja (8. és 9. ábra), akkor az (Ml, M2) csúszóhüvelyek a (Ql, Q2) hely­zetbe jönnek, az (I, I) emeltyűk (4. ábra) kinyúlnak és a főtartófölületek 15° alatt ferdén állanak be. A főtartófölületek eme­lése és leengedése céljából a léghenger a bal- és jobboldali főtartófölületekkel közvet­lenül is össze lehet kötve. A 11., 12. és 13. ábrákon föltüntetett rúd -feszítő (G) alsó és (F) fölső részből áll, amelyeket (L) acélszalag köt össze egy­mással. A (G) és (L) részek egy darabból is készülhetnek. Az (I) állítócsavar által beállítható (K) rúgó az (F) és (G) részeket egymásra szorítja, az (F) és (G) részek viszonylagos beállítását pedig az ezeken a részeken alkalmazott (N) és (0) csapok által, a 10. ábrán látható szerszám használatával végezzük. Ezen szerszám egy (B) testből és ezen forgathatóan ágyazott (Bl) emeltyűből áll. A (B) testet az (E) furatával az (0) csapra toljuk föl (11. ábra), míg a (Bl) emeltyű (C) furatába {10. ábra) az (F) résznek megfelelő (N) csapját dugjuk be. Ha a (B, Bl) részek egymáshoz közelednek, akkor a (c) és (E) furatok között lévő távolság eléggé megnövekedik ahhoz, hogy a rudak fogazásainak egymásba kapcsolódását meg­szüntesse, ekkor az utánfeszítés vagy. meg­eresztés végezhető. A (Bl) emell^íi a (B testen az (A) csapon van ágyazva. A föntebb leírt röpülőgép az eddig isme­retes röpülőgépeknél sokkal biztosabban röpül, mint az egymástól független motorok és hajtócsavarok, a mélyen fekvő súlypont, az állítható főtartófölületek, az önműködően vagy más módon működő harántkormányok, az ezekkel kapcsolt és nyugalmi állásukba önműködően visszaállított oldal- és magas­sági kormányok, valamint a magassági és farokkormány elrendezése biztosítanak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Sárkányröpülőgép, jellemezve ennek kö­zéprészén mozgathatóan alkalmazott jobb-és baloldali főtartófölületek által, melyek oldalirányban 15°-on belül, kisebb-na­gyobb szög alatt beállíthatók és fölső részeik külső végein, amelyek egyidejű működésük céljából egymással össze­kötött harántkormányokkal bírnak, kap­csolatban egy a jobb- és baloldali fő­tartófölületek és a harántkormányok beállítására szolgáló berendezéssel, a röpülőgép hajtásával, a lökéshárítókkal, és a feszítőberendezéssel kapcsolatban. 2. Az 1. alatt védett sárkányröpülőgép foganatosítási alakja, jellemezve két egy­mástól független mótor által, amelyek közül az egyik a főtartófölületek előtt elrendezett vonócsavart, a másik a fő­tartófölületek mögött elrendezett hajtó­csavart hajtja, amely a mellső vonó­csavartól függetlenül, evvel ellenkező irányban és nagyobb kerületi sebességgel vagy nagyobb emelkedéssel forog, ami mellett a hajtócsavarok tengelyei, illetve a tengelyirányú nyomásaikegy egyenesbe • esnek. 3. Az 1, alatt védett sárkányröpülőgép fo­ganatosítási alakja, jellemezbe két vagy több egymás fölött elrendezett főtartó­fölület által, amelyek abból a célból, hogy vihar esetében illetve mindkét mótor megállása következtében való le­felé siklásnál vagy a motorok elállítása után való leszállásnál a stabilitást oldal-

Next

/
Thumbnails
Contents