61090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kénes oxidtartalmú, szénsavas és más ércek kezelésére

— 2 — Ezután a kezelendő ércet hozzáadagoljuk és az egészet kavarjuk. A következő vegyi folyamat a gondosan zárt tartály belsejében nagyobb hőt fejleszt, mint a külső hevítés által bevezetett hő; körülbelül fél óra múlva a tartály egész tartalma torr. a reagens az ércben lévő minden fémes anyaggal vegyül, a nem fé­mes anyagok jtedig fölszabadulnak és a tartály alsó részén alkalmazott nyíláson át eltávoznak. Ha pl. szénsavas ércet keze- I lünk, a szénsav (COa ) távozik el; ha a ke­zelt érc kénes, a tartály belsejében végbe­menő vegyi bomlás következtében a kén a berendezésből hevesen eltávozik és vegyi­leg tiszta kénvirág alakjában lecsapódik úgy, hogy összegyűjthető. A nem fémek eltávozásának megszűnése jelzi, hogy a vegyi folyamat bevégződött és a tartály belsejében csak a reagensben lévő szulfátok és a kezelt ércek fémeinek szulfátjai maradnak vissza és pedig az egész tömör és kemény tömegben, mert a vegyi folyamat és a kén kihajtása tökéletesen víz jelenléte nélkül ment végbe. Csak ezután vezetünk be vizet, hogy a tartályt kiürít­sük. Ezáltal oldást létesítünk és ezt a tar­tályon kívül szűrőn folytatjuk, mely a fém­től mentes és oldhatatlan anyagokat vissza­tartja. Az oldatot ezután lecsapatással vagy elektrolízis által kezeljük, melynek segítsé­gével az ércben lévő fémeket a később leírt módon kiválasztjuk, mire a fémektől mentesített oldatot elpárologtatjuk. Ezen elpárologtatás a reagenst a művelet kez­dete előtt való állapotába helyezi vissza. A regenerált reagenst azonnal a redukciós tartályba helyezzük vissza és újabb ércadag redukálására alkalmazzuk. Az új eljárás előnyei a következők : Reagens összetétele, mely reagens a mű­veletnek alapja, és az átalakítási folya- j mat végén mindig tökéletesen rekuperál­ható, tehát rendkívül tartós. A nem fémeknek'rekuperációja, miközben a kén a kénvegyületekből száraz állapot­ban és vegyileg tiszta kénvirág alakjában yálik ki. ^Az ércekben előforduló ritka fémek, me-i lyek a redukálókemencékben jelenleg el­illannak, még a legkisebb mennyiségekben sem vesznek kárba. A nagyon bonyolódott összetételű ércek, melyek a mechanikai kiválasztó telepekben szét nem választhatók, az új eljárás szerint ép oly könnyen kezelhetők, mint a leg­egyszerűbb összetételű ércek. A kettős kénvegyületekhez kötött, pl. a chalkopiritben, arzénkovandban, fénylékben, cink- és vastartalmú ércekben stb. nagy mennyiségben előforduló vas, mely eddig egészen kárba veszett, az új eljárás szerint tökéletesen kitermelhető és fölhasználható. Nemcsak az érceknek, hanem ötvények­nek vagy ipari termékeknek, pl. fehér bá­dognak, galvanizált vasnak, bronznak stb. előállítására való fémeknek rekuperációja, illetve a jelen eljárás szerint való kezel­hetősége. Példák az eljárás foganatosítására. , Ólomfényle (PbS). Az alkalmazott reagens összetétele a következő: 4 (H2 S04 ) + Mg 80, + ZnSO, = (80,), H, Mg Zn a vegyi folyamat pedig a következő mó­don megy végbe: (80,)6 H8 Mg Zn + 3 Pb S + 30 = 3 80, Pb -f + Zn 80, + Mg 80, -f- 3 8 + 3Ha 0 + + SO,H2 . A kén a tartálynak a nem fémek be­fogadására berendezett részében gyűlik össze. A visszamaradó terméket vízzel ki­mossuk és a szűrőn az ólomszulfátot és fémet nem tartalmazó anyagokat kapjuk. Az oldatban a cinkszulfát és a reagensnek magneziumszulfátja marad. A fémet nem tartalmazó anyagoknak és az ólomszulfát­nak keverékét szükség esetén vízzel mossuk és a szükséges mennyiségű sósavval (HC1) kezelve az ólomszulfátot kioldjuk. Ezután két különböző módon járha­tunk el: A kapott oldatot elektrolízissel kezeljük. A negatív elektródán ólom (Pb) csapódik le, a pozitív elektródánál pedig klór (Cl) fejlő­dik, melyet össze lehet gyűjteni. Ha az

Next

/
Thumbnails
Contents