61090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kénes oxidtartalmú, szénsavas és más ércek kezelésére

oldatból már minden ólom kivált, hozzá a cinkszulfátot (Zn S04 ) és magnéziát (Mg S04 ) tartalmazó oldatot adagoljuk és ezután el­párologtatjuk. Ugyanily módon lehet a reagens gyanánt alkalmazott kettős poli­szulfátot rekuperálni. Az oldatnak elektrolízissel való kezelése helyett a második mód szerint az ólomklór­ürt (PbCl2 ) vízzel lehet kicsapatni. Ily mó­don kénsavtartalmú vizet kapunk, melyet ezután S04 Zn-et és S04 Mg-t hozzáadagolva elpárologtatunk. Eközben az ólomklórürt (Pb Cl2 ) az ólom kiválasztása céljából # só­savas és elektrolízissel kezelt vízben szusz­pendált állapotba hozhatjuk. Cinkfényle (ZnS). Ezen ércet, mely cinkkénegből áll, a következő összetételű reagenssel kezelhetjük: egy molekula nát­riumszulfát, egy molekula magnéziumszulfát és négy molekula kénsav. A vegyi folya­mat a következő: (S04 ) 6 H8 Mg Na2 + 30 + 3Zn S = Naa S04 + MgSO, -f H2 4S04 + 30 + 3ZnS = S04 Mg -j- S04 Na2 + 3S04 Zn + 38 + + 3H2 0 + H2 S04 . A fölszabadult kén megfelelő tartályban összegyűjthető. A visszamaradt anyagba vizet vezetünk és a szűrőn a fémet nem tartalmazó anyagokat kapjuk. Az oldatot elektrolízissel kezelve a cinket kiválasztjuk! a visszamaradó oldat elpárologtatása után pedig a reagenst változatlanul kapjuk vissza. Broken-Hi 1 l-nek nevezett ércek (Zn Pb, Ag, Ss ). Ezen ércet ugyanazon reagenssel kezeljük, mint az elóbbi esetben a cinkfénylét, vagyis nátrium és magnézium hexaszulfáttal. A ként összegyűjtjük és ezután a tartályba vizet vezetünk be. Az ólomszulfát a fémet nem tartalmazó anya­gokkal együtt a szűrőn visszamarad, az oldatban pedig a reagensnek két szulfátján kívül cink- és eztistszulfát megy át és ha az érc vasat is tartalmazott, még vasszulfát. Az egészet ezután úgy kezeljük, mint az ólom- és a cinkfénylénél leírtuk. Az ezüst és a vas elektrolízis útján rekuperálható. Chalkopirit (PeCuS2 ). A vegyi folya­[ mat a következő egyenlet szerint megy végbe: 2 [Mg Zn (S04 ) 6 H8 ] -f 3 Cu Fe Sa -f 6(f = 3 CuS04 + 3 Fe804 + 2 MgSO, + 2 Zn S 04 + 6 S + 6Ha 0 + 2Ha 804 . A kén eltávolítása után a tartályba vizet vezetünk be és a szűrőn áthatoló oldat a reagens által és a kezelt érc által tartal­mazott minden fém szulfátját tartalmazza; a szűrőn csak fémet nem tartalmazó anya­gok maradnak vissza. Az oldatot ezután a fémes réz összegyűjtése céljából újra szűr­jük, az áthaladt oldat pedig csak vas szul­fátját, valamint a reagensnek két szulfátját tartalmazza. A vasat elektrolízis útján vá­lasztjuk ki és az oldatot elpárologtatva, a reagenst változatlanul visszakapjuk. Aranytartalmú piritek (FeAuSa ). A reagenssel való kezelés után a szűrőn a fémet nem tartalmazó anyagok és a szabad arany maradnak vissza. Ezen keverékből az aranyat amalgám-eljárással választjuk ki. Az oldatban átment vasat elektrolízis útján választjuk ki, ezután pedig a poliszulfátot elpárologtatás által kapjuk vissza. Szénsavas ércek. Ezeknek kezelésé­nél az egyszerű poliszulfátokat alkalmazzuk; a vegji folyamat a következő: 4 C 08 M-f (S04 )6 MgHs = í C02 + S04 Mg + 4804 M + 4H2 0 vagy: 4 C 03 M2 + (8 04 )6 MgHs = 4 C 02 + 8 04 Mg -j- 4S04 M2 + 4Ha 0, aszerint, amint az M két vagy egy vegy­értékű fém. Szénsav (C0a ) fejlődik, mely összegyűjthető ugyan, de a gyakorlatban előnyösebben mellőzendő. Ha cinkkarbonátból álló gálmát kezelünk, a vegyi folyamat a következő egyenlet sze­rint megy végbe: 4 C0S Zn + (S04 )B Mg H8 = 4 C0a + S04 Mg + 4 S04 Zn + 4 Ha 0. Vizet bevezetve cinkszulfát. (ZnS04 ) és magnéziumszulfát (MgS04 ) oldatát kapjuk; ezt szűrve a fémet nem tartalmazó anya­gokat kiválasztjuk és a szűrt oldatból elek­trolízis útján a cinket kapjuk meg. A meg-

Next

/
Thumbnails
Contents