61007. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyönge elektromos impulsusok erősítésére

egy (o2) helyi áramkört nyit és zár, melybe az (o) jelzőberendezés van kapcsolva. Jelzőberendezés gyanánt szifonrekorder, csöngetyü relais, Morse-író stb. alkalmazható. Ennek az elrendezésnek működési módja a következő: Az (13) helyi áramkörben a (d3) erősítőrelais által előidézett áramingadozások a helyi áramkörben folyó és a (k3) teleptől kiinduló nyugalmi áram fölé rakódnak. Minthogy az (u) transzformátor csakis ezeket az áramingadozásokat viszi át, a helyi áramot és ennek zavaró változásait az (ol) egyenáramú relaistól távol tartjuk. A transzformátor által a raásodáramkörre átvitt váltakozó áramú impulzusokat az (ul) egyirányúvá tevő ismét egyenárammá alakítja át, melyet az (ol) relaishez vezetünk. Egyenáramúvá tevő gyanánt minden esetben közönséges kontaktusdetektort lehet alkalmazni, melyet a drótnélküli telegráfiában elektromos rezgések észlelhetővé tételére gyakran alkalmaznak. Két tekercselésű (u) transzformátor helyett csak egy tekercselésű, úgynevezett autotranszformátort is lehet alkalmazni. Az áramingadozások erősítése különösen kedvezően megy végbe, ha az egyes helyi áramkörök maximális áramerősségét és ennek megfelelően az egyes szemcsés kontaktusokban alkalmazott szemcsés anyag mennyiségét és szemcsenagyságát akként választjuk meg, hogy az a hátrább fekvő áramkörökben fokozatosan növekedjék, tehát a (h3) kontaktus szemcsés, anyagának menynyisége nagyobb legyen mint a (h2) kontaktusé és ezé nagyobb legyen, mint a (hl) kontaktusé. Az erősítés továbbá annál kedvezőbben történik, minél tökéletesebben vannak az egyes fegyverzetek egymásra hangolva. Ha az első (dl) erősítőrelaisbe oly áramot vezetünk, melynek impulzusszáma valamely, a fül által még észlelhető rezgésszám, mint az pl. drótnélküli telegráfia esetében hangzó szikrákkal való dolgozásnált történik az erősítő relais fegyverzeteit nem csak egymásra, hanem az erősítendő áramimpulzusokra is hangoljuk, mert ekkor a berendezés hatása különösen kedvező. Ha az erősítendő áramimpulzusok nem szabályosak, hanem szabálytalanok, mint pl. a telefonosbeszédátvitel esetében célszerű, ha a fegyverzet lengésszáma nagyobb, mint a beszédközvetítő áram leggyorsabb impulzusáé. Ha a drótnélküli telegráfiában folytonos vagy közel folytonos rezgésekkel vagy oly impulzusokkal dolgozunk, melyek frequenciája a hallható rezgéseknél nagyobb, vagy melyek nem szabályosan követik'egymást, előnyösen a 3. ábrán látható fölvevő kapcsolást alkalmazzuk, melynél a fölvevőáramkörbe kapcsolt (c) egyenirányuvá tévő a rezgések poriódusos variálására szolgáló (v) berendezéssel működik együtt. Ez az utóbbi berendezés pl. önműködő árammegszakítóból állhat, minőt a drótnélküli telegráfiában nem csillapított rezgések létesítésére már eddig is alkalmaznak. A csatolt rajzon forgó kontaktuskerékkel biró ilynemű árammegszakító látható. A fölvevő légvezeték által fölvett folytonos vagy közel folytonos rezgéseket az egyirányúvá tévő egyenárammá alakítja át, melyeket a (v) árammegszakító kisebb, az erősítésre alkalmas frekvenciájú árammá alakít át. Ezek az egyenáramú impulzusok az erősítő relaisre hatnak, melynek fegyverzete a (v) megszakítóberendezésre van hangolva. Az erősítőrelais (11) helyi áramköre ekkor vagy közvetlenül vagy több (d, d2, d3) erősítő relais közbeiktatásával kapcsolható, telefonnal, vagy valamely más indikáló készülékkel, mint ahogy az utóbbi eset az 1. ábrán látható. A (v) megszakítóberendezés az egyirányúvá tévő berendezéssel akként is kapcsolható, hogy a fölvevő légvezeték által fölvett impulzusok csakis a megszakító berendezésen át, tehát periodusos variálás után jussanak az egyirányúvá tévő berendezésbe. Az egyirányúvá tévő berendezéssel párhuzamosan egy (f) kondenzátort kapcsolunk be akként, hogy a fölvett és az (e) egyirányúvá tévő berendezésben egyirányúvá tett áram energiáját a kondenzátor halmozza föl. Ez a fölhalmozás a (v) áramszakító által okozott megszakítás közben is végbe megy. A kondenzátor kisütését a (v) áramszakító a megszakítások számától függésben