60866. lajstromszámú szabadalom • Váltóállítóberendezés földalatti vezetékes villamos közúti vasútak számára

Megjelent 1913. évi augusztus hó 27-én. MAGY. gAgv KIR. SZABADALMI »Sg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 60866. szám. V/é/l. OSZTÁLY. Váltóállító berendezés földalatti vezetékes villamos közúti vasutak számára. SZÉKELY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1912 február hó 24-ike Jelen találmány tárgya oly berendezés, mely a földalatti vezetékes villamos közúti vasutak váltóinak távolból való átállítására alkalmas. A mellékelt rajz 1. ábrája a berendezés általános elrendezését metszetben mutatja, a 2. ábra ugyanezt fölülnézetben, a 3. ábra a váltó csúcssinének átállítását végző szerkezetnek fölülnézete, a 4. ábra. pedig ugyanennek harántmetszete, ill. nézete. Az egész berendezés részei a következők: I. Egy a járda szélén, a (váróbódéban, vagy más alkalmas helyen fölállított emeltyűs vagy forgattyús (A) állítókészülék, mely két vagy több egymáshoz közel fekvő váltó kezelésének egyszerűsítése céljából két- vagy több részűre is készíthető. Több •részű központi állítókészülékek egyes- állítóelemei között — a nagy vasutak biztonsági berendezéseihez hasonlóan — oly függőség létesíthető, mely az egymást veszélyeztető íegyidejű menetekre szóló váltó-állásokat kizárja. A készülék levehető forgattyúja forgalomtechnikai szempontból a villamos kocsik áramszabályozójának forgattyújával azonos alakúra készíthető. II. A (B) rudazatos vezeték, mely az (A) állítókészülék mozgását a csúcssint mozgató és elreteszelő szerkezetre átviszi. Ez a vezeték az ismert módon gázcsőből -készül, szükbég esetén (nagy hosszúság) a szintén ismert szerkezetű elterelő és kompenzáló emeltyűk beiktatásával. A vezeték végig a föld alatt vezettetik és .fölülről recés vaslemezzel födött vasiaknák útján hozzáférhető. III. A csúcssint mozgató és elreteszelő szerkezet, mely tulajdonképen a jelen találmány új eleme (3. és 4. ábra). | Ezen szerkezet megalkotásánál a megbiz! ható működésen kívül főszempontnak kellett tekinteni azt, hogy az áramszedő hajónak akadálytalan áthaladása biztosítva legyen. A szerkezet lényegében a két, előnyösen függélyes, (a) és (b) tengelyre erősített, sajátszerűleg alakított és görbe vájattal biró (c) és (d) tárcsából áll, melyek a csúcssinen alkalmazott (e) csapot fölváltva fogják meg és ennélfogva a csúcssint átállítják és elreteszelik. Az (a) és (b) tengelyeken lévő (f) és (g) karok csapjait összekötő (h) rúd a két tengely íegyidejű és egyenlő elforgatását idézi elő. Az (i) rúd a központi állítókészüléktől jövő rúdvezeték utolsó része, amíg .a (j) rúd a