60862. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti vágányok nyomtávának a kanyarokban való bővítésére

.Hegjelent 1913. évi augusztus hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIBAS 60862. szám. V/a/l. OSZTÁLYBerendezés vasúti vágányok nyomtávának a kanyarokban való bővítésére. HABAY PAUL MÉRNÖK PÁRISBAN. A bejelentés napja 1912 október hó 21-ike. A vasúti vágányok nyomtávának a kanyarokban való bővítése tudvalevőleg nagy fontosaággal bír. Patalpakkal biró vágányoknál — közvetlenül a talpfához erősített talpas Vignole-sinek alkalmazása esetén — amelyek szögekkel vagy talpesavarokkal vannak a talpfákhoz erősítve vagy pedig kettős fejjel biró sinek alkalmazása esetén, amelyeket sinsarúk rögzítenek a talpfákhoz, a rögzítőeszközök fölvételére szolgáló nyílásokat ez idő szerint a normális nyomtávnál fokozatosan nagyobb távolságban fúrják a talpfákba. Fémtalpak alkalmazása esetén a sinek rögzítése helyén hosszúkás nyílások vannak elrendezve, amelyek arra szolgálnak, hogy a négyszögletes fejjel biró csavarokat a talp alsó oldalán fölvegyék, míg a csavaranyák a sintalpon nyugvó, állandóan ugyanazon méretekben kiképezett alátétlemezeket szorítanak le. A nyomtávbővítés elérésére azt a játékot használják föl, amelyet a talpban alkalmazott nyílások hosszúkás alakja megenged. A nyomtávbővítésnek e két módja hiányos és nem pontos, minthogy a legtöbb országban az erre vonatkozó előírások úgy szólanak, hogy a nyomtávnak egy bizonyos hosszal fokozatosan kell növekednie, ill. bővülni, így például a francia vasutaknál a 700 méteres vagy annál kisebb sugarú kanyaroknál a nyomtávnak 2—2 mm.-nyi bővítés mellett 0—10 mm.-ig kell bővülnie, amit a leírt módokon pontosan elérni nem lehetséges, sőt egyes országokban, pl. Braziliában 20 mm.-ig terjedő fokozatos nyomtávbővítések is megkövetelteinek. A kemény anyagból, pl. fémből vagy vasbetétes cementbetonból készült talpaknál a dolog a következőképen áll: Minthogy a sinszálat a talpon fogvatartó rögzítőeszközök a talpba vannak erősítve vagy pedig abban elrendezett lyukakon vannak keresztülvezetve, e rögzitőeszközök két fix tengelyt alkotnak, amelyek távolsága a rögzítőcsavarok nyílásainak a nyomtávbővítés mérvének megfelelően növelt távolságával egyenlő. E bővítésnek fokozatosnak kell lennie és e célra szolgálnak a találmánybeli berendezésnek a csatolt rajz kapcsán ismertetett kiviteli alakjai. Vignole-sinek számára (F) rögzítőlemezek rendeztetnek el (1. ábra), amelyeknek szélessége azon távolságnak megfelelően, mely a rögzítőcsavar kerületét a sintalp rögzítési helyétől elválasztja, fokozatosan növekszik 2—2, 3—3, 4—4 stb. mm.-től 20 mm.-ig.