60776. lajstromszámú szabadalom • Nyakkendő
' Megjelent 1913. évi augusztus üó 13-án. . MAGY. gjfo. KIR. SZABADALMI fgj f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 60776. szám. I/i. OSZTÁLY. Nyakkendő. REF0RM-SCHLIPSFABR1K GEBRÜDER SCHMIDT CÉG LEIPZIGBEN. A bejelentés napja 1912 július hó 12-ike. Javaslatba hozták már csokrok, nyakkendők és más efféléknek sajtolható anyagból, különösen fémből, celluloidból és más effélékből való előállítását. Gyakorlatilag azonban lehetetlen volt oly nyakkendők készítése, melyeknek ráncvetése, oly plasztikus, mint a selyemből vagy másefféle szövetből készült nyakkendők természetes ráncvetése. Ennek oka részint abban rejlik, hogy az anyag, mely a nyakkendők készítéséhez első sorban alkalmazandó t. i. vászonnal bevont papir vagy vékony kéregpapír, ity plasztikus mélnyomást egyáltalában nem enged meg, másrészt pedig abban, hogy a megadott alak nem maradt meg állandóan változatlan állapotban, sőt inkább összelapult és elhúzódott. A találmány szerint mindkét hátrányt elkerüljük azaz igen plasztikus csomót készíthetünk, mely alakját állandóan megtartja. Ezt azáltal érjük el, hogy a csomónak üreges test alakját adjuk, vagyis oly sajtolt alakzatét, mely hátsó oldalán is anyaggal van elzárva. Ismeretes, hogy ilynemű, sajtolt üreges testek rendkívül szilárdak. Lehetetlen azonban a nyakkendőt, különösen annak csomóját, valamint a csomó hátlapjait alkotó részeket lemezből kisajtolni, mert ekkor a papir- vagy kéregpapiranyag szétszakad. Kitűnt azonban, hogy a csomó hátsó oldalát alkotó szárnyak vagy a sajtolt ellenrészlet igen plasztikusan kiemelkedő csomóval kapcsolatban készíthető, ha az anyagot szárnyakkal a rendelkezésre álló, rendszerint táblákban vagy sávokban kapható anyagból előzőleg kivágjuk és csak azután sajtoljuk a csomót, illetve az egész nyakkendőt az ellenrésszel é3 végül a szárnyaknak vagy az ellenrészeknek áthajlítását eszközöljük a csomó hátsó oldalának befödése céljából. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási. alakját mutatja: Az 1. ábra a nyakkendő elölnézete. A 2. ábra oldalnézete. A 3. ábra hátsó nézete. A 4. ábra a sajtolás útján első sorban előállított közbenső termék fölülnezete. Az 5. ábra metszet a 4. ábrának x—x vonala szerint. A 6. ábra a nyakkendőszalagnak egy részét mutatja nagyobb léptékben. Az előállítás oly módon történik, hogy első sorban a (d) papir vagy kéregpapi ranyagból (5. ábra) oly idomot vágunk ki, mely lényegében a 4. ábrában föltüntetett alakkal bír, vagyis a készítendő nyakkendő
