60727. lajstromszámú szabadalom • Lobbantyú szerkezet gépfegyverek számára
— 2 — nak példaképem foganatosítási alakja van föltüntetve és pedig az 1. ábra a gépfegyver závárzat hüvelyén át való függélyes metszet, zárt és elsütés utáni závárzattal, a billentyűrúd a folytonos tüzelésre beállított és előreszorított helyzetében, a 2. ábra hasonló metszet, melyen a závárzat teljesen nyitva van, a 3. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti keresztmetszet, a 4. ábra hasonló metszet, melyen a billentyűrúd egyes tüzelésre van beállítva, az 5. ábra a fegyver biztosítását tünteti föl és a 6. és 8. ábrákon a zároló, ütőszög és billentyűrúd több nézetben láthatók. A rajzon az elsütő-, ill. billentyűszerkezet rövid, visszafutású csővel és forgó hengerzávárzattal biró lőfegyvernél való alkalmazásában van föltüntetve, azonban anélkül, hogy a találmány lényegét változtatnők, helytálló csővel biró, valamint másféle závárzattal ellátott lőfegyvereknél is alkalmazható. Az (1) cső a lövésnél a visszalökés által a (h) závárzathüvelyben kis darabon egyenes vonalban visszafelé csúszik. Emellett a vele összereteszelt (v) zárólót és (b) ütőszöget is magával viszi, mely viszont a (bl) tányérjának neki fekvő (f) zárórúgót feszíti meg, mely hátsó végével a (g) fogantyúrésznek támaszkodik neki. A cső visszamenete közbén a zárólót emelők vagy rézsútos fölületek hosszanti tengelye körül ismeretes módon annyira elforgatják, hogy annak (w) reteszelő szemölcsei a csőben lévő ágyazásukból kijutnak, mire ez utóbbi megáll, viszont a zároló az ütőszöggel együttesen tovább halad. Ha ezután a (p) tölténybevezető nyílás (2. ábra) szabaddá vált, akkor a zároló is a závárzathüvelyben tetszőleges rögzítőszerkezet segélyével rögzíttetik. Az ütőszög ekkor a zárólótól különválik és a fölhalmozott mozgási munka következtében leghátsó helyzetébe (2. ábra) visszahalad. Az ütőszög tányérja ennél a visszamozgásnál (b3, b4) szemölcseinél fogva a závárzathüvely (hl, h2) hosszhornyaiban egyenes vonalban vezettetik. A mozgás utolsó részében a (b4) szemölcs a (h2) horony (bfi3) rézsútos fölületének fut neki, miáltal az ütőszög hátsó vége lefelé szoríttatik úgy, hogy annak (b2) toldata a zároló (v2) végfölülete mögé jut. Ha most az ellennyomás megszűnte után az (f) zárórúgó az ütőszöget újra előre löki, úgy ez emellett a zárolót is a cső felé tolja, mely e közben külön szerv segélyével a _ lövési helyzetbe mozgattatott előre. A csőnek (l1 ) ékfölületei (2. ábra) ezen mozgás utolsó részében a zárólót kissé jobbra forgatják, mimellett annak egyenes (v2) végfölülete az ütőszög (b2) szemölcséről lecsúszik. A (b2) szemölcs most a zároló (v3) ékfölülete mögött és azzal kapcsolatban van és a zároló megáll, mire ez a továbbfutó ütőszög által újra jobbra fordíttatik és a" csővel újra ö»zereteszeltetik. Az ütőszög azután a (v3) ékalakú kivágásnak (v4) mellső fölülete által (5,, 6. ábrák) megfogatik és az elsütésig megfeszítve tartatik. Az (a) billentyűrúd (8. ábra) elől az (a5) forgócsap segélyével a závárzathüvelynek furatában, hátul pedig az (a6) akaszték segélyével a fogantyúnak hasonló furatában van ágyazva. A billentyűrúd az (a3) nyomólap segélyével az elsütéshez kissé előremozgatható, mimellett annak akasztéka az (f) zárórúgót feszíti, mely a rudat az elengedés után mindig újra visszatolja. A rúd a nyomólap segélyével két munka- és egy biztosítási helyzetbe forgatható. Ha a rúd balfelé van állítva, úgy az elsütéshez való előreszoríttatásánál (3. ábra) annak (al) billentyűszemölcsét a hüvelynek (h4) ékfölülete fölfelé forgatja, mimellett a szemölcs az ütőszög tányérja alá tolódik és ezt a zároló nyugaszából kiemeli. Az (f) zárórúgó most az ütőszöget a gyutacs felé hajtja és az elsütést létesíti. Ha azután az ütőszög a töltőmozgás önműködő elvégzése után az előrefutásnál újra a billentyűszemölcs hatáskörébe jut, úgy annak (a7) rézsútos fölülete által újra emeltetik és az elsütéshez újólag kiiktatódik. Ez mindannyi-
