60501. lajstromszámú szabadalom • Önműködően a járművek terhelésével arányosan ható fék

- 3 erőhatással. Minthogy az (E) pontban a járműnek és terhének súlya maga hat, ennélfogva a berendezés az effektív terhekkel arányos fékezéseket ad és egyidejűleg ezen fékezéseket ezen terheknek megfelelően szabályozza. Látható tehát, hogy a féksarúk fékezése eléri a megfelelő értéket, attól a pillanattól kezdve, mikor az (A) szögemelő elmozgatása megkezdődik; érdekünkben van tehát, hogy ezen szögemelő mozgását a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk, nemcsak annak elkerülése céljából, hogy a fék verérműve minden egyes fékezéskor utjának végig menjen, hanem azért is, hogy ok nélkül ne tegyük nyomatékosabbá a féknek a jármű (F) fölfüggesztő rúgóira való hatását. Az ezen mozgást korlátozó berendezés változik aszerint, hogy légnyomásos vezérművel biró, vagy pedig kézzel vezérelt fékről van szó. Légnyomásos vezérművel biró fék esetében a berendezés a fékhenger dugattyújára ható nyomásnak azon nyomásra való korlátozására szolgál, mely a jármű súlyának megfelel. Kézzel vezérelt fék ezen esetében berendezés megsemmisíti a vezérművön keletkezett erőhatást, azáltal, hogy egy fix pontra viszi azt át, attól a pillanattól kezdve, hogy a fékrudazatot fölfüggesztőrúgókkal összekötő rendszer elmozgattatik, vagyis a fékezés elérte a megfelelő értéket. Az elv jobb megvilágítása czéljából ezen berendezés egy vasúti kocsifékre a 4., 5. és 6. ábrákon-van föltüntetve; az egyes részek alakja és helyzete külözböző lehet. A 4. és 5. ábrák légnyomásos fék esetére vonatkozó két foganatosítási alakot tüntetnek föl. A 6. ábrán ezen berendezés egy kézzel, vagyis csavar, emelő, stb. által vezérelt féknél alkalmazva van föltüntetve. Ezen három ábrában az előbb leírt berendezés, melynek mozgása korlátozandó, az {A) szögemelő által van vázlatosan föltüntetve. A 4. ábra ezen berendezés egy (K) szeleppel áll összeköttetésben, inely egy cső által szelep akár a kiömlő szelep, mellyel a légfékek rendesen föl vannak szerelve, akár egy segédszelep lehet. A működés a következő: Amint az (x) fékrudazatban keletkezett feszültség legyőzni igyekszik az (A) szögemelőn az (F) fölfüggesztő rúgó (B) hevederjei által előidézett reakciónak, az (A) szögemelőt a (Z) rúd magával viszi és ez a nyíl irányában kileng. Az (I) szelepet tehát megnyitja. A fék dugattyújára ható levegő egy része eltávozik ezen szelepen át és a fékhengerben a nyomás csökken; midőn ezen nyomás egyenlővé lesz avval, mely kiegyensúlyozza a (B) fölfüggesztőbéklyék reakcióerejét, az (A) szögemelő ismét fölveszi előbbi helyzetét és az (I) szelep záródik. Ezen pillanatban, minthogy a fékhengerben lévő nyomás pontosan kiegyensúlyozza a (B) fölfüggesztő hevederek reakcióját, a fékezés arányos ezen reakcióval, vagyis a jármű terhével. Az 5. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a szabályozó szelepet a (K) obturator, vagy csap helyettesíti, mely a comprimált levegőt a fékhengerbe vezető vezetékre van szerelve. Ezen csap (I) fogantyúja tetszőleges áttevő szerkezet, pl. (V, H. Q) rudazat által az (A) szögemelőhöz van kötve, ilymódon tehát az (A) szögemelő mozgásában résztvesz. Világos, hogy attól kezdve, hogy az (A) szögemelő kileng, vagyis, hogy a fékező erő a megfelelő értéket elérte, a (K) csap záródik és egyidejűleg levegőnek a fékhengerbe való jutását megszakítja; a nyomás így szabályozva van arra a nyomásra, mely az (A) szögemelő mozgásának, vagyis a jármű (F) rúgóira fölfüggesztett tehernek felel meg. Minthogy a fék dugattyújára ható nyomás sem képes tovább növekedni, az (A) szögemelő sem mozog tovább. A 6. ábrán, mely kézi fék esetére vonatkozik, a bármilyen vezérműből jövő erőhatás a (T) pontban hat a (P) szögemelőre; a (Q) kar által ezen erőhatás a (H) emelőre vitetik át, mely a fékrudazattal a (V) rúd által, az (F) fölfüggesztő rúgóval pedig a