60467. lajstromszámú szabadalom • Közúti kocsi mentőkészülék

- 2 -testnek a kerekek alá való jutását a kerekek előtt megfelelő módon fölfüggesztett védőlap által akadályozzuk meg úgy, hogy a fölfüggesztett védőlap az eléje kerülő test nyomására a kocsi haladásának irányával ellenkező értelemben, tehát hátrafelé hajlik és a földre ér ós megakadályozza annak a kerekek alá való kerülését. A mellékelt rajzok a találmány tárgyának póldaképeni fogauatosítási alakjait tüntetik föl, még pedig az I. és 2. ábra a kerekek előtt alkalmazott két különböző fölfüggesztésű védőlapot tünteti föl oldalnézetben, a 3. ábra a keréktengellyel párhuzamos elrendezésű védőlapot, a 4. ábra pedig a keréktengelyhez szög alatt elrendezett védőlapot tüntet föl fölülnézetben. Az 5. ábra a találmány szerinti ütközőfölület, melynél az ütközőlap mindkét vége van meghosszabbítva oldalnézetben. A 6. és 7. ábra két különböző módon fölfüggesztett találmány szerinti mentőkészülék oldalnézetben, a 8. ábra a mentőkészüléknek egy példakép foganatosított kiviteli alakját, rugalmas rudat hosszmetszetben ábrázol. A 9. ábra kocsira szerelt mentőkészülék részint oldalnézetben, részint harántmetszetben, a 10. ábra ugyanennek fölülnézete. A II. ábra egy példaképpen foganatosított mentőkészülék-alkatrészt, míg a 12. ábra a 8. ábra szerinti rugalmas rúd távlati képét teszi szemlélbetővé. A (41

) ütköző, illetőleg védőlap (1. ábra) célszerűen hálóból, ponyvából vagy deszkából, vagy más hasonló anyagból készítve, a (4a

) csap körül fölfüggesztett (4S

) rúdra van erősítve oly módon, hogy az eléje kerülő test az (5) nyíl irányában önműködőlég hátra, a föld felé tolja a pontozott helyzetbe. A (4*) súly a (41

) védőlapnak a kívánt helyzetben való tartására, egyensúlyozására szolgál. Hogy a (41

) védőlap a földhöz ne szoruljon, szükséges a földhöz közzel rögzíteni, mely célra a (46

) ütköző szolgál, melyhez a (4l

) védőlapnak a pontozott helyzetében a (44

) súly neki támaszkodik és megakadályozza annak továbbfordulását. A (2) ábra szerinti megoldásnál a (41

) ütközőlap a (42

) csap körül elfordulható (4S

) rúdra van erősítve, melyet (41

) spirálrúgó tart eredeti helyzetében és (46

) ütköző rögzít pontozott helyzetében, ahova az ütközésnél a test forgatja hátra, a földre. Ezen megoldás a forgató nyomaték szempontjából előnyösebb az (1. ábra) szerinti megoldásnál. Hogy a védőlapokat az (1. és 2. ábrák) szerinti megoldásoknál nagyobb úton forgathassuk vissza, akkor úgy függesztjük föl, hogy a (2) forgópont is elmozdulhasson. Ez utóbbi fölfüggesztési módnál az előbbinél egy nagyobb út áll a (41

) ütközőlapnak rendelkezésére a visszaforgatásra. A (41

) ütköző-és védőlap a kerekek előtt végigvonul és a (3. ábra) szerint a kerekek tengelyével párhuzamosan, vagy á (4. ábra) szerint a kerekek tengelyére szög alatt hajlóan képezhető ki. A találmány szerinti mentőkészülék ütköző fölületét célszerűen hálóból, ponyvából vagy más hasonló anyagból készült (1) ütközőlappal (5. ábra) képezzük ki oly módon, hogy annak végeit a (2) és (3) keretre való erősítés helyett a (4) és (5) hengerekre csavarjuk, melyek az (1) ütközőlapot állandóan kifeszítve tartják. Az (1) ütközőlap azon pillanatban, amidőn valamely testtel ütközik, az ütközés nagyságának megfelelően a rajzon föltüntetett nyilak irányában oly módon enged, hogy végei a (4) és (5) hengerekről lefejtődnek és a test eleven erejét egy bizonyos, az ütközés nagyságának megfelelő úthosszán semmisítik meg és amely helyzetben meg is maradnak. Az ütközőlap végeit, illetőleg a hengereket a (6) és (7) nyilak irányában még kell fognunk, mely történhetik a hengerek lefékezésével, spirális rugóval vagy más hasonló módon oly kép, hogy az (1) ütközőlap végeinek róluk való lefejtődésénél mindig nagyobb ellentállást fejtsenek ki. A (4) és (5) hengereket még egy rögzítőszerkezettel, pl. kilncs és kilncskerékkel (5. ábra) kell ellátni, hogy ázol bármely pillanatban rögzítve legyenek é