60273. lajstromszámú szabadalom • Kerékabroncs

<7) peremekkel van ellátva, melyek az abroncs (1) talprészónek legömbölyített széleit befogadják. A talprész négyszögletes {8) zsebek sorozatával van ellátva, melyek zeg-zúgszerűen vannak elrendezve és a (6) talp négyszögletes (9) nyúlványait fogadják be, hogy az abroncs csúszását elkerüljük. (10) az abroncs orr-részében alkalmazott mély zsebeket jelöli, melyek a V-alakú (3) nyílás csúcsa felé terjednek. Ezeket a zsebeket harántirányú (11) falak választják el egymástól, melyek az orrrész két felét összekötik és megakadályozzák, hogy az orr-rész a futófölület közelében túlságosan hajlékony legyen. E zsebek célja az, 'hogy a (4) orr-rész két fele a (2) oldalfalak alatt oldalirányban hajlékonnyá tétessék. Ezt a hajlékonyságot harántirányú (12) kivágások növelik, melyek a zsebektől fölváltva az orr-rész két felébe terjednek. E kivágások előnyösen a futófölületen nyitottak. Az orr-rész két felének ily módon a hosszirányban való gyakori megszakítása által a (12) kivágások a két felet több (14) szakaszra osztják (3. ábra), melyek külön-külön rugalmasak és ennekfolytán az orr-rész két felének oldalirányú hajlékonyságát növelik. Továbbá a (12) kivágások oly módon vannak alkalmazva, hogy a (2) oldalfalak alá nyúlnak (2. és 4. ábra) úgy, hogy az orr-rész hajlékonyaága tovább terjed, ami egyedül a (10) zsebek által nem érhető el. Végül a (12) kivágások az orr-rész oldalirányú hajlékonyságának növelésén kívül az orr-rész két felét hosszirányban is hajlékonnyá teszik. Az oldalirányú hajlékonyság akkor szükséges, amikor a jármű leng ' ^agy ingadozik, vagy ha a futófölület két fele egyenlőtlenül fekszik a sinre stb. A hosszirányú hajlékonyság akkor szükséges, amikor a jármű indíttatik vagy megállíttatik, vagy sebessége változik vagy akadályokba ütközik stb. Az oldalfalak alatt az orr-rész feleinek nem kell hajlékonysággal bírniok oldalirányban vagy hosszirányban, azonban hajlíthatatlanoknak sem szabad lenniök, mert ezen két esetben az abroncs oldalfalainak hajlítási pontjai izoláltatnának és ezáltal a hajlítások összefüggősége megszűnnék vagy eltorzulnának. Hogy a (12) kivágások az orr-rész két felét a hosszirányban ne tegyék túlságosan hajlékonnyá, a kivágások oly módon készíttetnek, hogy az orr-rész oldalain át csupán a futófölület felé terjednek. A mély (10) zsebeknek és a harántirányú (12) kivágásoknak további hatása az orrrész súlyának csökkentésében és az összenyomásokkal szembeni rugalmasság növelésében áll. Ennek következtében a (2) oldalfalak vastagabbra készíthetők anélkül, hogy ezáltal az abroncs könnyű futása befolyásoltatnék ; másrészt a (2) falak növelt vastagsága folytán a falak hosszú meg nem tört vonalakon hajlíttatnak meg, ami az abroncs tartóssága szempontjából igen fontos. Az 5—8. ábrák az abroncsnak fokozott összenyomás mellett vett keresztmetszet alakjait mutatják. A függélyes nyomások az orr-rész futófölületéről közvetlenül a (2) oldalfalak alá vitetnek át. Mint látható az oldalfalaknak oldalirányban kitolt anyaga a hosszúkás (3) nyílásba szoríttatik úgy, hogy az abroncs oldalai a talp peremei alatt nem hasasodhatnak ki túlságosan. Az abroncs anyaga nem szenved káros torzulást és az abroncs változatlanul megtartja rendes külsejét úgy, hogy egy teljesen összenyomott abroncs (8. ábra) is a rendes állapotban lévő abroncs (5. ábra) külsejével bír. Az oldalfalakkal, az orr-résszel és a zsebekkel kapcsolatban használt «vastag» és «mély» megjelölések viszonylagos értelemben veendőJr. Magától értetődik, hogy az abroncs különböző részeinek méretei az abroncs nagyságával, valamint a jármű minőségével és súlyával változnak. A (2) oldalfalaknak peremmentes részei könnyen fogják föl a lökéseket, vastagok, fölfelé állnak és egyenesek, összenyomás esetén nem hajlíthatok, nem torzulnak el és nem lapulnak le. Minthogy az orr-rész. feneke az oldalfalak alá terjed, ennek folytán az a futófölületre ható nyomásokat közvetlenül az oldalfalak alá vezeti tova anél-