60054. lajstromszámú szabadalom • Újítások közúti mozdonyokon

- 2 -kapcsoló segélyével kiiktatható (7) csavar van alkalmazva, mely a (6) fogaskerék tengelyének fölső végén megerősített csavarkerékbe kapaszkodik. A (8) rúd a vezetőállásból a (9) kézikerék segélyével forgattatik. Az (A) váz hátsó vége és az egész gép hátsó része két végvélküli hajlékony (10) vonótágon nyugszik, melyek a gép előrehaladására vágányt képeznek. A vágány ezen két hajlékony ágának mindegyike több saruból áll, melyek csuklósan egymáshoz sorakoznak és merevítőbordákkal vagy hasonlókkal vannak ellátva, hogy a vonóerő megjavíttassék, valamint a sinek erősbbíttessenek. Mindegyik vonótag (11) és (12) lánckerekekre fekszik, melyek az (A) váz megfelelő helyein forgathatóan vannak megerősítve. A két lánckerék mindegyik oldalon ugyanazon függélyes síkban van elrendezve, mimellett (11) jelöli a fogakkal ellátott hajtókereket, míg a (12) kerék csak vezetőtagot képez és sima fölületű, mely körül a végnélküli sinág mozog. A (10) tagok mindegyikében egy (13) váz van a <14) futógörgők részére elrendezve, melyek alul a (13) legalsó pontja alatt kiállnak és a saruk (15) belső fölületére támaszkodnak. A saruk oly módon vannak csuklósan egymáshoz kötve, hogy az említett belső fölületek kiemelkedés vagy mélyítés nélkül sorakoznak egymáshoz, miért is a (14) görgőkre ugyanazon hatást fejtik ki, mint egy Tasúti sin. Az egyes saruk említett futófölitletei természetesen kellő szélesek, hogy a görgők nyomását kibírják és a szomszédos saruk élei oly módon lappolják át egymást, hogy közöttük nem marad hézag szabadon. Ezáltal piszoknak vagy - homoknak a hajlékony vágány egyes tagjai közé való behatolása teljesen megakadályoztatik. A jármű egész súlyát (16) rugók viszik át a futógörgők (13) vázára. Ezek a rugók a váz hosszközepének mindkét oldalán vannak elrendezve úgy, hogy a váz fölfelé vagy lefelé többé vagy kevésbbé korlátozott mértékben kilenghet. Ily módon a talaj egyenetlenségeiből eredő lökések és rázások fékeztetnek, anélkül, hogy az (A) járművázra átvitetnének. Maguk a rugók az (A) kocsiváz két oldalán kiálló (17) U-vasak (2. ábra) végeiben vannak elrendezve, mely Urvasakat a (16) rugók által körülvett (18) csavarok kötik össze a vázzal. A két (11) és (12) lánckerék az (A) kocsivázon, tehát a (13) görgőváztól teljesen függetlenül van megerősítve és a (13) görgőváza (11) és (12) kerekek középpontja alatt kis távolságban fekszik úgy, hogy a jármű összsúlyát és a terhet a (13) görgőváz és a (10) vágány veszi föl, míg a (11) és a (12) kerekek sohasem érintkeznek a földdel és a terhet nem veszik föl. Hogy a görgővázak függélyes helyzetben tartassanak, az (A) kocsiváz alatt a görgővázak, mint azt a 3. ábra mutatja, egy (19) rúd segélyével vannak egymással összekötve, mely a görgővázak fölületén lévő (20) csapágyakban van ágyazva. Az említett fölületről a kocsiváz közepe felé is egy (21) kar terjed és a két (21) kar egymásfelőli végei (22) csapágyakkal vannak ellátva, melyek a (19) rúdon lazán forgathatóan vannak vezetve. Ily módon tehát a görgővázak mindegyike a másiktól függetlenül a (19) rúd körül kilenghet úgy, hogy a talajnak egyoldalú egyenetlenségei sem fejthetnek ki behatást a gép üzemére. A görgővázak lengéspontja teljesen független a tulajdonképeni (A) kocsiváztól. Hogy a görgővázak egymáshoz párhuzamosan tartassanak, minden egyes görgőváz fölső végén (22a) csuklótagok vannak lengethetően megerősítve, mint ezt a 4. ábra mutatja, mely csuklótagok másik vége az (A) kocsiváz egy helytálló pontjával lengethetően van összekötve. A jármű hajtására szolgáló erőt egy megfelelő forrásból, mint pl. a (23) mótoráól vesszük. A mótortengely a (24) lendítőkereket tartja, mely egy kapcsolószerkezet segélyével a (25) tengellyel összeköthető vagy kapcsolaton kívül hozható. A kapcsoló oly módon van kiképezve, hogy a mótortengely forgása az (A) váz hátsó végén lévő (26) vagy (27) fogaskerékre vitetik át, aszerint,