60030. lajstromszámú szabadalom • Gyújtó lövedékekhez

- 2 -(El) részből, valamint az (E2) gyújtószög­ből áll. Az (E) rész az (A) gyújtótestben lazán van vezetve. Az (El) rész közé az (E, El, E2) tűesapot a (B) részből a térben elválasztó spirális alakú (C) biztosítás van lazán tekercselve, mely például egy bádog­sáv több menetéből áll (9. ábra). A (D) rúgó nincs megfeszítve és a (B) elzárócsavar be­csavarása után kis játéktér %iarad vissza úgy, hogy a (C, D, E) alkatrészek lazán fekszenek a gyújtótestben. A 2. ábra szintén fejgyújtót mutat, mely­nél a gyújtólabdaes van elől elhelyezve, «a rúgó feszíttetlen». A (B) elzárócsavarral szilárdan összekötött tű olymódon van a (b) furat fölött elhelyezve, hogy a megbökött gyújtólabdacs tüze a tűn tovahaladva, a (b) furaton át a durranótöltethez kerülhet. A mozgatható részek elrendezése ugyanaz, mint az 1. ábrán. A 3. ábrabeli kiviteli alak fejgyújtót mu­tat elől fekvő tűvel, «a rúgó feszített». A tűcsap három különböző átmérőjű (E, El) és (E3) részből, valamint az (E2) gyújtó­szögből áll. Az (E) rész az (A) gyújtótest­ben, az (El) rész pedig az (F, FI) közle­mezben lazán van vezetve. A közlemez az alábbiakban megadott okból két hengeres (F) és (FI) részből áll és a (B) elzárócsa­var által rögzíttetik helyzetében. Az (El) rész, mely köré a - spirális alakú (C) biztosítás van lazán tekercselve, a gyújtó­szöget tartó hátsó részével a mozgatható (G) gyújtólabdacstartó központos furatába nyúlik, mely (G) tartó a (B) elzárócsavar üregében lazán van vezetve. A mellső kam­rában a tűcsap az előzetesen megfeszített (D) rúgó hatása alatt áll, mely a tűesapot az (F, FI) részhez nyomja. A hátsó kam­rában egy kis játéktér megengedi, hogy a mozgatható részek kissé a hosszirányban is eltolódhassanak. A 4. ábra fejgyújtót mutat elől elhelyezett gyújtólabdacscsal, «a rúgó feszített®. A tűesa­pot a mozgatható (G) rész tartja és a mozgat^ ható (E) részben elhelyezett gyújtólabdacs megbökése után a tűzsugár a tűcsap mentén tovaterjed, hogy a (G) tűtartó központos furatán és a (b) furaton át a durranótöltethez hatoljon. A berendezés egyébként hasonló a 3. ábrabeli kiviteli alakhoz. Az 5. ábrán föltüntetett kiviteli alak fe­nékgyújtót ábrázol elől elrendezett tűcsap­pal, «a rúgó feszíttetlen». A központosán át­fúrt mozgatható (E, El, E2, E4) tűtartó a (b) és (c) furatokban lazán van vezetve. Az (a) üreg ezen kiviteli alaknál nem alkal­maztatik, mert a spirális alakú test bizto­síttatlan helyzete részére szükséges belső átmérő a gyújtótest egész ürege mentén fönntartatik. Tengelyirányban kis játéktér van szabadon hagyva. A 6. ábra fenékgyújtót mutat elől elren-1 dezett gyújtólabdacscsal, «a rúgó feszíttet­len». A mozgatható (E) gyújtólabdacstartó laza vezetését a (b) furat és az (Al) csap végzi. Az elrendezés egyébként azonos az 5. ábrabelivel. A 7. ábra fenékgyújtót mutat elől elhe­lyezett tűcsappal, «a rúgó feszített)). A belső berendezés csupa oly részletekből áll, me­lyek föntebb az 5. és 3. ábra kapcsán már leírattak. Végül a 8. ábra szintén fenékgyújtót tün­tet föl, melynél azonban a gyújtólabdacs van elől elrendezve és «a rúgó feszített». A találmány tárgyának működési módját illetőleg, a spirális alakú biztosítás van elsősorban leírva. A spirális alakú test lökésekkel stb. szem­ben közömbösen viselkedik úgy, hogy a gyújtónak (lövedéknek) szállítása, kezelése vagy véletlen leesése közben a gyújtó nem kerülhet biztosíttatlan állapotba. A gyújtó a lövedéknek az ágyúcsőben való röpülése közben sem juthat műkö­nésre, mert a spirális a centrifugális erő által csak fokozatosan tekercselődhetik le és mert ezenkívül a lövedékcsőben való gyorsított (és magától értetődőleg egy eset­leg késleltetett) mozgás közben a leteker­cselődést a tehetetlenségi erő illetve az eb­ből eredő súrlódás megakadályozza úgy, hogy a letekercselődés csak a lövedéknek az ágyúcsőből való kilépése után kezdőd­hetik. A spirális a most szabadon működő „ centrifugális erő által csak ezután teker­cselődik föl a gyújtótest belső falához, mi-

Next

/
Thumbnails
Contents