60030. lajstromszámú szabadalom • Gyújtó lövedékekhez

- 3 -által a biztosíttatlan állapotba kerül. Hogy a spirális belső vége a biztosíttatlan helyzetben ne álljon esetleg útban, a spirális illetve belső vége valamely módon (pl. recézés, lyukasztás, a sávszélességnek befelé való fokozatos csökkentése stb. által) gyengíthető. A röpítőerő következtében a spirális alakú test röpülés közben is biztosíttatlan állapotban marad. A csapódásnál a spirálisalakú test a tehetetlenségi erő által, az öszszes kiviteli alakoknál alkalmazott és az összes ábrákban látható üregbe előrecsúszik, úgy a spirális a röpítőerő megszűntével sem térhet vissza eredeti, a gyújtólabdacs megbökését megakadályozó helyzetébe. A robbanást a célhoz igazodóan késleltető, mechanikus önműködő berendezés működési módja a következő. A működés az 1., 2., 5. és 6. ábrabeli kiviteli alakoknál «a rúgó feszíttetlen» a következőképen megy végbe : A lövedék csapódásánál a mellső gyújtóeszközt tartó (E) rész a tehetetlenségi erő által előremozog és a (D) késleltetőrúgót megfeszíti. A lövedék nyugalmi állapotában, vagy a lövedéknek az akadályból való kilépése pillanatában a tehetetlenségi erő megszűnik működni, a késleltetőrúgó feszítetlen állapotba megy át és egyidejűleg a mellső gyújtóeszközt tartó (E) részt a mozgathatatlanul . elrendezett hátsó gyújtóeszköz felé veti, miáltal a gyújtólabdacs megböketik. A 3., 4.. 7. és 8. ábrák szerinti kiviteli alakoknál alkalmazott berendezés működési módja a következő: Egy finom cél átütésénél, mely a lövedék sebességét csak jelentéktelenül csökkenti, a megfeszített (D) késleltetőrúgó hatása alatt álló, a mellső gyújtóeszközt tartó (E) rész csupán megrázkódik, míg a hátsó gyújtóeszközt tartó biztosíttatlan (G) rész, tehetetlensége következtében viszonylagosan előremozog és közvetlenül a gyújtólabdacs megbökését létesíti. • Ha a lövedék durva célra csapódik, akkor a tehetetlenségi erő által a gyújtóeszközöket tartó mindkét (E) és (G) répz előrehalad; ha a tehetetlenségi erő elerőtlenedik, akkor azt a késleltetőrúgó — a rúgóerő megválasztásához képest •— korábban vagy későbben legyőzi és a hatása alatt álló, a melső gyújtóeszközt tartó (E) rész a hátsó gyújtóeszközt tartó, a szilárd (F) közlemezhez még mindig előreszorított (G) részhez képest hátrafelé mozog, míg a gyújtólabdacs megböketik. Az utóbb említett, némileg bonyolultabb kiviteli alak célja az, hogy finom célok részére a gyújtó nagy érzékenysége oly berendezéssel hozasék kapcsolatba, mely lehetővé teszi, hogy a robbanásnak a célhoz igazodó késleltetése — a lövedék céljához képest — tovább változtatható legyen, amennyiben például a robbanás nemcsak a célt találó lövedéknek a célból való teljes kilépése után, hanem már a célnak a lövedékfej által való átütése pillanatában eszközöltetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gyújtó, egy a tengelyirányban ellenállóképes, ellenben sugárirányban könnyen deformálható, nem rugalmas, aTöpítőerő által kiiktatandó biztosítással jellemezve egy csapon ülő, spirális alakúan tekerc selt (C) test által, mely lövés illetve a lövedéknek az ágyúcsőből való kilépése után a röpítőerő által fokozatosan fölnyílik és ezáltal a biztosítóhelyzetet elhagyja. 2. Az 1. igénypont szerinti gyújtó kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a tekercselt biztosítótest egy spirális alakú bádogsávból áll. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti gyújtó ki viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a bádogsáv recézés vagy lyukasztás által gyengítve van. 4. Az 1—3. igénypont szerinti gyújtó kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a spirális alakú bádogsáv szélessége a belső vége felé fokozatosan csökken. 5. Az 1—4. igénypont szerinti gyújtó kiviteli alakja, jellemezve a gyújtóüreg oly kiképzése által, hogy a biztosítatlan spirális alakú test a csapódásnál tengely-