59980. lajstromszámú szabadalom • Vágányzáró

Meglelent lí>L3. évi junius hó 459-én. MAGY. g** KIR. SZABADALMI jE® HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 59980. szám. V/a/i. OSZTÁLY. Vágányzáró. BERNÁTH JENÓ VÁLLALKOZÓ DEBRECZENBEN. A bejelentés napja 1912 január hó 16-ika. Vágányok elzárására eddig vágányzáró keresztgerendákat, kisiklató sarakat, vagy kitérő váltókat alkalmaztak olyj célból, hogy azok az esetleg megszaladt vagy tolatásnál meglökött kocsikat megállítsák. Ezen eddigi készülékeknek hátránya a nehéz kezelhetőség, a megbizhatlanság és a föntartás nehézkessége és drága volta,. A jelen találmány tárgya egy ugyanezen célra szolgáló vágányzáró, mely azonban igen könnyen kezelhető, központilag is állítható", a jelző és váltó állításával tetszés szerinti ismert módon függésbe hozható és amellett lényegesen megbizhatóbb, föntartása pedig egyszerűbb és olcsóbb. A találmány lényege abban áll, hogy az elzárandó vágánynak két sine között egy vagy két, egyik vége körül forgathatóan alkalmazott, másik végével pedig a sinhez szorítható és ettől eltávolítható csúcssin van alkalmazva, melyek a sinhez nyomott állapotukban a csúcsban befutó kocsikat kerekük pereménél fogva fékezik azáltal, hogy a nyomtávolt szűkítik. A csúcssinek. tetszés szerinti állítókészülékkel állíthatók hasonlóan a váltók csúcssineihez, csak azzal a különbséggel, hogy két csúcssin alkalmazása esetén azokat . mindig egymással ellenkező értelemben forgatjuk. A két csúcssinnek végállásukban való elreteszelésére is bármilyen e célra ismeretes készüléket és berendezést, alkalmazhatunk, mimellett pl. elnyírópeckek 'alkalmazása által arról is gondoskodhatunk, hogy a nem csúcsban, hanem, ellenkező irányban véletlenül befutó kocsik a csúcssineket fölvághatják. A csúcssinek állítására szolgáló készülék és a jelzők , és váltóállító készülékek között tetszés szerinti, például kulcsos függés is létesíthető oly célból, hogy a vágányzáró csúcssinek csakis a jelző és váltó állásától függésben legyenek nyithatók. A mellékelt rajz 1. ábrája jelen vágányzáró egyik példakénti kiviteli alakjának fölülnézetét tünteti föl, 2. ábrája pedig az 1. ábrának A—B vonala szerinti harántmetszete. A vágánynak (a.) és (b) sine között, mindegyik sin mellett egy-egy (c), illetőleg (d) csúcssin van (k)-nál forgatr hatóan alkalmazva, melyek másik végükkel a hozzájuk tartozó sinhez hozzászoríthatók úgy, hogy ekkor a csúcsban befutó kocsi a csúcssinekre fut rá. Ennek következtében a csúccsinek, mivel nyomtávolúk állandóan szűkül, a kocsit kerékkarimá-