59964. lajstromszámú szabadalom • Karburátor

látva. Az ismert módon pillangóalakú (16) fojtószelep egyik oldalán a (17) hasítékkal van ellátva, melyen a 3. ábrán föltüntetett módon a (14) fúvóka hal^d át és az (1) tokban elrendezett, csavarmenetekkel ellátott (18) tű segélyével a nyílás szabályozható. A tűt mindenkori helyzetében a rúgó által odaszorított (19) záróék rögzíti. Látható, hogy a (18) tű a (11) keverőkamrába "való kisebb vagy nagyobb mérvű betolás, vagy becsavarás által a (17) hasítékot többé-kevésbbé zárja és ezáltal a fojtószelepen áthaladó levegőmennyiséget szabályozza. A (6) kamra a (20) csatorna útján a (22) hüvelybe nyúló (21) tűszeleppel van összekötve. A (21) tűszelep szára a (23) -csövön vagy hüvelyen halad át és a (24) csavarmenetek segélyével van a hüvelybe erősítve. A (24) csavarmenetek fölött lévő hengeralakú rész a (25) hosszhornyokkal és & recézett (26) fejjel van ellátva. A rúgó által szorított (27) záróék a (25) hosszhor-nyokba kapaszkodik ós a (21) orsót mindenkori helyzetében rögzíti. A (23) hüvely a (29) csavarrúgóval van körülvéve, melynek -alsó vége a hüvellyel egy darabból álló (28) gyűrűre, a fölső vége pedig a tűszelep működő alkatrészeit körülvevő (30) tokra támaszkodik. A középen csapágyazott <31) billenőemelő egyik végén a (32) villával van ellátva, mely a (23) hüvely (28) ^gyűrűje alá nyúl és a tűszelep helyzetének változtatására szolgál. A (31) billenőemelő másik vége a (16) pillangószelep (34) tengelyére erősített (33) bütykös tárcsával •érintkezik. A (34) tengely az (1) tokon halad át és fölső végén a (35) működtetőemelővel van ellátva. Ha a fojtószelepet a <(35) emelő segélyével többé-kevésbbé nyitjuk, a (33) bütykös tárcsa a (31) emelő útján a (21) tűszelepet megfelelő mértékben nyitja. Ez a folyamat a (14) fuvókához való tüzelőanyaghozzávetéstől független, kivéve, amikor a (14) fúvóka a szívás hatása alatt áll. A (11) kamra (10) falában még egy második vízszintes (36) csatorna van elrendezve, mely a (37) csatornán át a (21) tűfizelep fölött lévő nyílással közeledik. A (36) csatornából több keskeny függélyes (38) vezeték ágazik el, melyek a (10) fal fölső részében a keverőkamrába nyílnak. A (36) csatorna a függélyesen fölfelé haladó (39) csatornával is összeköttetésben áll; a (39) csatornához a (40) és (41) csatornák vagy vezetékek csatlakoznak, ipelyek valamivel a fojtószelep záróhelyzeféfek megtelelő magasság alatt torkolnak a keverőkamrába. A keskeny (38, 40) és (41) vezetékek szerepe a karburátor működésével kapcsolatban van ismertetve. A 3. ábrán a részeknek a gép indításánál elfoglalt helyzete van föltüntetve. Ebben a pillanatban a (11) keverőkamrában a gép dugattyúinak mozgása által szívás létesíttetik, a (12) csatornában lévő tüzelőanyag a (14) fúvókán és annak alsó részében lévő (15) nyílásokon át kilövel és a keverőtérben a zárt (16) fojtószelep alá kerül, ahol jelentéktelen vákuum uralkodik, következésképen a (15) nyílásokon át levegő szívatik be és a gazolinnal együtt a fojtószelep fölé a keverőtérbe fecskendeztetik; a pillanatnyilag szállított levegő- és gazolindus keverék a gép kezdeti vagy indítókeverékét szolgáltatja. A 3., 5. és 6. ábrákon a nyilak a levegőt, a pontok és vonalak a tüzelőanyagot jelzik. Megjegyzendő, hogy ezzel egyidőben a (38, 40) és (41) csatornák nyílásai a fojtószelep alatt vannak és mivel nincsenek szívásnak alávetve, tüzelőanyagot nem szolgáltatnak. Tegyük föl, hogy már most növelni akarjuk az automobil indítására szolgáló keverék mennyiségét, ebben az esetben a (16) fojtószelepet elforgatjuk; a fojtószelep mozgása közben az 5. ábrán feltüntetett helyzetbe kerül. Ezen helyzetben a (14) fúvóka és a (15) nyílások ugyanúgy működnek, mint előzőleg és a keverék a (16) fojtószelep fölött lévő (11) keverőtérbe ömlik;, a (11) keverőtér, mint előz;őleg, részleges vákuum alatt áll. A (40) csatornán és a fojtószelep alatti még nyitva lévő (38) csatornákon át tüzelőanyag áramlik be; a (39) és (40) csatornákba egyszersmind levegő is ömlik be és ott közvetlenül a (11) keverőtérbe ömlő tüzelőanyag dús keveréket alkot; ezen ke-