59923. lajstromszámú szabadalom • Gép forgó dugattyúkkal

rúd hosszanti (89) kivágása a géptok (90) toldata fölé nyúl. A (88) hajtórúd mellső széles vége azonfölül egy (91) kivágással bír, mely a függőleges (92) vezetőszéllel van ellátva. Az (5) bebocsátószelep (63) szeleprúdján kettős (93) ütköző van megerősítve, melynek két (94) és (95) sarkai úgy vannak elrendezve, hogy a (88) hajtórúd (91) kivágásának (92) szélével érintkezhetnek. Ezen ütközősarkok a függőleges (92) faltól kissé elállanak, ha a (6) ellenőrzőszelep és ennek következtében a bebocsátószelep is zárva van. Ha a bebocsátószelep az egyik vagy másik oldalra leng, akkor az ütközősarkok egyike a (92) szélbe ütközik és a (88) hajtórudat balfelé tolja el, miáltal az ellenőrzőszelep nyílik. Az ütközősarkok és a (91) kivágás széle között lévő távolság folytán az (5) szelep kissé elősiethet úgy, hogy mindkét bebocsátónyílás egyidejűleg válik szabaddá. Az elégési kamrának ellenőrzőszelepe addig marad nyitva, míg a bebocsátószelep az elégési kamrába való bevezetőnyílást közvetlenül a szikraképződés előtt elzárja. A robbanás folytán föllépő nyomás a (6) szelepet ülésére erősen rászorítja úgy, hogy a forró égéstermékek az éles ékeket ki nem marhatják. Az egyes géprészeket vízköpeny segélyével hűtjük. A víz (97) csőrön keresztül (96) * vízkamrába folyik (1. ábra). A (2) betétdarabban a (96) vízkamrával összeköttetésben álló (98) vízkamra van elrendezve úgy, hogy a (97) csövön keresztül beáramló víz (99) csövön át a (98) kamra végénél kifolyhat. A (2) betétdarab vízkamrája a középső karimán megy keresztül (2. ábra) és oldalt a véglapokba vezet úgy, hogy a (19) furatnak, melyben a dugattyútartó forog, összes falai jól hűttetnek. A dugattyútartón több (100) vízkamra van kiképezve, melyek (101) nyílások révén a (18) főtengelynek hosszanti (102) funtával összeköttetésben állanék (1. és 2. ábra). A (18) főtengelyt alkalmas módon úgy köthetjük össze a hűtővizet szállító berendezéssel, hogy szabadon foroghasson. A víz a főtengely furatába a (100) kamrából folyik és a főtengely másik végéa távozik el. A forgó sűrítő sok tekintetben úgy va» kiképezve, mint a forgódugattyukkal bíró. gép. Lényegében a (103) tokban ágyazott és mindkét végén (105) tárcsákkal elzárt (104) hengerből áll. A gázgép felé eső tárcsa a gázgép tárcsájával egy darabból ké-^ szíthető. Mindegyik (105) tárcsában egy-egy excentrikus (106) csapágy van elrendezve,, melyek a forgó (108) dugattyútartóban elhelyezett sugaras (107) dugattyú működtetesére szolgálnak. A (104) hengerben (110)furattal ellátott betétdarabb foglal helyet,, melyben a (108) dugattyútartó forog. A (107) dugattyuk (111) csapokkal bírnak,, melyek az excentrikus (106) csapágyakkal együttműködő (114) gyűrűkben létesített (112) csapágydarabokban vannak ágyazva.. A (114) gyűrűk a sugaras dugattyuk egyikével vannak összekötve és a (115) gyűrűk hátsó oldalán előálló gyűrűalakú toldatra? vannak föltolva. A (115) gyűrűk egy második sugaras dugattyúval vannak összekötve. A (115) gyűrűk gyűrűalakú (117> nyúlványaira (116) gyűrűk vannak föltolva,, melyek a harmadik sugaras dugattyúval vaunak összekötve. Az utolsó forgódugatytjnihoz tartozó (118) gyűrűk a gyűrűalakfr (117) nyúlványokra vannak föltolva. Ezen gyűrűk ugyanazon célra szolgálnak,, mint azok a gyűrűk, melyek a gázgépben a dugattyúkat összekötik. A (109) betétdarab kívül (120) gyűrűkarimával bír, mely a. (104) henger belső falával érintkezik. A betétdarab tehát jobb- és baloldalon a henger belső falától kissé eláll úgy, hogy a (124) sisakok föltolhatok. Utóbbiak a sűrítő' forgó dugattyútartójával vannak összekötve. Ezen (124) sisakok a (121) kamrákkal együtt működnek és utóbbiak a betétdarab hengeres furatával a (123) nyílások révén állnak összeköttetésben. A betétdarab hengeres furatában uralkodó nyomás ezen (123) nyílásokon keresztül a (121) kamrákba is átszármazik úgy, hogy a (124) sisakokra ugyanazon célból fejti ki hatását, mint amiként ezt a gázgép ismertetésénél a föntiekben előadtuk.