59923. lajstromszámú szabadalom • Gép forgó dugattyúkkal

— 5 mely utóbbi előnyösen szigetelve van és •egy vezetődrót segélyével a battéria egyik sarkával áll összeköttetésben. A mozgatható kontaktus a gépen keresztül a gyújtókészülék másik kapcsához van csatolva és a szeleprúd végén van megerősítve úgy, hogy a szelep elfordulásánál a kontaktusok szétválasztatnak és a gyújtókészülék áramköre megszakad. Mihelyt azonban a szelep a normális helyzetbe tér vissza, a kontaktusdarabok egymással ismét érintkezésbe jönnek, miáltal az elégési kamrában egy szikra keletkezik. Az áramkörnek megszakítása a szelepnek minden egyes lengésénél, vagyis úgy az egyik oldalra, mint a másik oldalra való lengésnél bekövetkezik és a kontaktusok csak akkor jönnek ismét egymással érintkezésbe szikralétesítés céljából, ha a szelep teljesen a záróhelyzetbe . tért vissza. A szelep a bebocsátócsatorna széleit kellően túlfödi úgy, hogy azt a szikra keletkezése előtt teljesen elzárja. Azáltal, hogy a szikraképződést a szelep lengésétől teszsziik függővé és hogy a szikra közvetlenül a szelep zárása után jön létre, a szelep zárásában történő minden változásnál vagy a töltés mennyiségének minden egyes megváltoztatásánál a szikraképződés idejét is •önműködőlég megváltoztatjuk. Ha a gép terhelése növekszik, miáltal a szelep önműködő szabályozása következtében a szelep elfordulása is növekszik és ehhez mérten természetesen a szelepzárás is késleltetik, •míg a teljes töltésnek a gépbe való bevezetéséig a szelep ismét záródik. A szikraképződés változtatására szolgáló önműködő berendezések a töltés mennyiségének szabályozására szolgáló berendezéssel együttműködnek úgy, hogy kisebb terhelésnél a töltés mennyisége is arányosan kisebb és a szikraképződés a dugattyútartó forgásának kezdetén lép föl, míg nagy terhelésnél a szikraképződés később áll be, tehát egy oly időpillanatban, mikor a sugaras dugattyú föjületének már nagyobb része az exploziónyomás hatásának alá van Tetve és amikor a hajtóközegnek nagy ré«ze az elégési kamrába már bebocsáttatott. Habár ezáltal a dugattyútartó forgatására szolgáló erő gyorsabban növekszik mint a töltés mennyisége, mindamellett a szelep önműködő szabályozása és a szikraképződésnek avval egyidejű és ugyancsak önműködő szabályozása következtében a gépnek egyenletes sebessége nagy határok között változó terhelés mellett is biztosíttatik. Az üreges (78) bebocsátónyílás, mely közvetlenül az elégési kamrába vezet, a gép megindítására szolgál, minthogy kézi szivattyú segélyével az elégési kamrába a töltést nyomás alatt vezethetjük be. Ezen töltés robbanása következtében a dugattyútartó forgásba jön és egyidejűleg a bebocsátószelep is működésbe hozatik úgy, hogy ezen keresztül újabb töltés vezettetik be. Az első töltés gyújtását (76a) megszakító segélyével kézzel eszközölhetjük. Ahelyett, hogy az első töltést kézi szivattyú segélyével vezetnők be, a töltést közvetlenül egy a robbanókeverék számára való siirítőnek gyűjtőtartányából vehetjük. A robbanás ellenőrzésére szolgáló (6) szelepnek az a rendeltetése, hogy az (5) bebocsátószelepet az exploziógázak hatásától a szelepkamrában megvédje. Ezen ellenőrzőszelep ismert kúpszelep kúpalakú (79) üléssel és a (13) bebocsátócaatornának végét zárja el. A (6) ellenőrzőszelephez tartozó (15) csap- 4 ágyhüvelyben (13) bebocsátócsatorna van elrendezve, mely a szelepkamrát az elégési kamrával köti össze. A csapágyhüvely kicserélhető úgy, hogy vele együtt az ellenőrzőszelep is kivehető. A (6) ellenőrzőszelepet a (80) szeleporsó körül csavarolt (81) spirálrúgó, melynek hátsó vége a (80) orsó (82) gyűrűjére támaszkodik, ülésére szorítja (1. ábra). A (80) szeleporsó külső vége (83) karral beállítható módon van összekötve. Ezen kar a géptok (85) csapágynyúlványában ágyazott (84) csapon van megerősítve. A (83) karnak villaalakú fölső vége a gyűrűalakú és beállítható (86) toldatok közé nyúl, melyek a (80) szeleporsón foglalnak helyet. A (84) csap másik vége egy a (88) hajtórúddal cauklósan kapcsolt (87) kart hord (5. ábra). A (88) hajtó-