59857. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás állomási biztosítóberendezések blokkjaihoz

Megjelent 1913. évi junius hó 14-éii. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 59857. szám. V/a/2. OSZTÁLY. Kapcsolás állomási biztosító berendezések blokkjaihoz. EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG ÚJPESTEN. A bejelentés napja 1911 julius hó 17-ike. A találmány tárgya oly vágányúti blokkberendezésekre vonatkozik, melyeknél a helyi és a távoli blokk oly működési kapcsolatban van egymással, hogy a helyi blokk csak akkor jut működésbe, mikor a távoli blokk már működött és ezáltal megfelelő áramút-változást idézett elő. A találmány célja az ily berendezéseknél a működés hatásosságát és biztonságát a kapcsolás célszerű kiképzésével fokozni. Ezt a találmány szerint egyrészt azáltal érjük el, hogy a kimenő áram számára két vezetéket alkalmazunk és az áramot a két vezetéken való áthaladása után a távoli blokk két csévéje előtt egyesítve mindkét csévén bocsátjuk át, mimellett a kapcsolás olyan, hogy mindkét (vagyis a htílyi és a távoli, illetve őrházi és irodai) vágányúti blokk nyomórúdjának egyidejű lenyomásakor, nemkülönben az irodai készülék fölhívó billentyűjének lenyomásakor, az árain megszakad, másrészt pedig azáltal, hogy a két vezetéket a helyi blokk csévéihez képest akként kapcsoljuk, hogy ezek a táboli blokk működésének befejezte előtt hatástalanok legyenek. Ez utóbbi föltétel a kapcsolásnak egyik foganatosítási alakjónál a helyi csévék depolarizálásával, egy másik foganatosítási alaknál pedig azoknak rövidre zárásával van betartva. Az egyik foganatosítási alak szerint ugyanis az induktorból jövő áram kétfelé oszlása a csévék között fekvő ponton történik és az áram ezen csévéken megy keresztül, mimellett az egyik cséverész hatása a másikat lerontja és ez által a blokk mechanizmusa mindaddig nem hat, míg az egyik vezeték megszakításával az egyensúly föl nem bomlik. A másik foganatosítási alaknál az induktortól jövő áram a csévék előtt oszlik két részre, amikor is az egyik áramrész a csévéken, tehát nagyobb és indukciós ellenálláson megy keresztül, míg a másik áramrész direkt vezetéken, tehát kis indukciómentes ellenálláson megy ki a távol fekvő blokkhoz. Mint a fontiekből látható, az első sorban említett kapcsolás olyan, hogy a távol fekvő blokknál a két cséverész a rajtuk egyidejűleg keresztülmenő áram folytán egymás hatását erősítik, a helyben kezelt blokknál pedig egymás hatását lerontják, míg a másik foganatosítási alaknál a távol fekvő blokknál a két cBéverész, ellenben a helyben kezelt blokk csévéit a direkt vezeték rövidzárban