59857. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás állomási biztosítóberendezések blokkjaihoz

tartja mindaddig, amíg a távol fekvő blokk működését be nem fejezte, és a fölrúgó megakasztó rúdja egy kontaktuskar elforgatásával ezt a rövidzárat meg nem szüntette. A mellékelt rajz 1. ábrájában az első sorban említett foganatosítási alak, vagyis a,z úgynevezett depolarizációs kapcsolás; a 2. ábrában pedig az a kapcsolás van föltüntetve, melynél a helyben kezelt blokk csévéit egy külön vezeték rövidzárlatban tartja mindaddig, míg a távol fekvő blokk működését befejezvén a rövidre záró vezetéket meg nem szakítja. A 3. ábra "a két cséverész kapcsolását -mutatja abban az állapotban, amelyben a rajtuk egyidejűleg átmenő áramok egymás hatását lerontják; a 4. ábra pedig abban az állapotban, a melyben azok egymás hatását elősegítik. A rajzokban «J» betűk a jelzőállításra, a «V» betűk a vágányút elzárására illetve föloldására szolgáló elemeket jelölik és pedig az «i» index alatt «iroda», az «ő» index alatt pedig «őrház» értendő. A kapcsolás a végzendő műveletnek megfelelően a következő: A jelzőblokk föloldása az irodából az őrházba, vagyis a (Ji) lenyomásával és a (jő) föloldásával teljesen azonos az eddigelé szokásos kapcsolással. A vágányút elzárása: a (Vö) őri vágányúti blokk lenyomásával és az irodában a (14) vágány ki választó segélyével beállított .és a vágánynak megfelelő (L8, L4) vagy (L5) vezeték fölhasználásával történik; az áram az induktor (1) váltakozóáramú keféjétől indul ki, a (2) áramváltóemelőn, és a (3) érintkezési ponton keresztül a csévék :(4) középső pontjához jut, ahol két részre oszlik és pedig az egyik rész a fölső cséverészen, a másik rész az alsó cséverészen •megy át úgy, hogy ezen áramútnál a két cséverészt egyidejűleg átfolyó áram egymás hatását lerontja és így a blokk mechanizmusát nem működteti. A megoszlott áram egyrészt a fölső cséverészen az (5) érintkező ponton, a (6) lesnyomott áramváltóemeltyűn a (7) kapcsolólemezen, az (Ll) vezetéken és a (7a) kapcsolólemezen át a (6a) emeltyűkarhoz, illetve a (9a) érintkezési ponthoz jut, ahol egyesül a másik áramrésszel, amely az alsó cséverészen a (8) érintkezési ponton, a (11) Jenyomott áramváltóemeltyűn, a (10) kapcsolólemezen, a (2) vezetéken, a (10a) - kapcsolólemezen, a (11a) lenyomott áramváltóemeltyűn és a (8a) érintkezési ponton át jut az említett (9a) érintkezési ponthoz ; az egyesült áram a (Vi) vágányúti blokk mindkét csévéjén egyidejűleg folyik keresztül, amelynek kapcsolása jelenleg olyan, 1 hogy a két cséverészen átfolyó áram egymás hatását erősíti (4. ábra). Az áram a csévén átfolyva a (17a) fontlévő áramváltón, a (13a) érintkezési ponton és a (12a) billentyűn, a (14) vágányválasztóhoz jut és valamely kiválasztott, pl. az (L3)* vezetéken, a vágány útjelző csévéjén és az őr által elfordított (15) vágányúti kontaktusán keresztül a (16) érintkezési ponthoz és a (17) lenyomott áramváltó emeltyűn keresztül az induktor ellenkező (18) pontjához jut. Miután a (Vi) állomási vágányúti blokk az elektromágnesén átfolyó áram következtében működésbe jutott, annak megakasztórúdja fölugrik és elfordítja a (11a) áramváltó emeltyűt. Ezen elfordítás következtében az (L2) vezetéken folyó áram megszakad és így a (Vö) őri vágányúti blokknak fölső cséverészén átfolyó áram megszűnik és az alsó cséverészen folyó áram ezen (Vö) őri vágányúti blokk elektromágnesét működésbe hozza. Ha ezen blokkozási művelet alatt (Vi) állomási vágányúti blokkot is lenyomtuk volna, akkor a blokkozási áram megszakad és pedig a (17a) áramváltóemeltyűn. A (12 a) fölhívóbillentyű lenyomásánál az áramkör szintén megszakad. A további művelet a vonat bejárta után a (Jö) őri jelzőblokk lenyomásával az előbb % zárt (Ji) irodai jelzőblokk föloldása: itt a kapcsolás az eddig ismertekkel megegyezik. Most következik a vágányút föloldása a