59802. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szelepek lengésének meggátlására

3 -közben a főszelep elevenerejét az a nyomáscsökkenés elfogyassza-, mely a tehermentesítő kamrába áramló nyomóközeg fokozatosan növekvő lefojtása és a tehermentesítő kamra térfogatnövekedése, valamint a (16) furaton elszálló gőz okoz. Ha most a segédszelepet valamely nyitási helyzetében megtartjuk, akkor a főszelep nemcsak hogy nyugalomba jön, mielőtt a segédszelephez ütődhetett volna, hanem önműködőlég a fojtókúphoz viszonyított, oly nyitási helyzetbe áll be, hogy az így létrejött köralakú résen keresztül éppen annyi nyomóközeg folyik, a (14-) ellenuyomókamrába, mint amennyi ebből a (16) furaton át elszáll. Ebben a helyzetben a főszelepre ható összes erők ki vannak egyenlítve és így mindaddig, míg a segédszelep helyzetét meg nem változtatjuk, a főszelep is mozdulatlanul marad a már fölvett Egyensúlyi helyzetében, minthogy a fojtókúp finoman szabályozó szelep gyanánt működik együtt a fŐ3zeleppel és minden ez utóbbira ható terhelésváltozást mindig azonnal kiegyenlít. Ha azonban a segédszelepet tovább nyitjuk, akkor az ellennyomókamrának ezáltal megnagyobbított köralakú résén több nyomóközeg áramlik be, mely a főszelep nyitását mindaddig növeli, míg az ennek következtében növekvő fojtás hatása alatt az ellennyomó kamrához áramló és ettől távozó gőz mennyisége ismét egyenlővé nem válik. A segédszelepnek ellenkező mozgatása természetesen a főszelepnek ellenkező mozgását vonja maga után. Ha egyszer kinyitottuk a főszelepet, akkor ez a segédszelep minden mozgását az erők egyensúlyának a segédszelep okozta megzavarásának behatása alatt ép úgy követi, mintha mechanikailag szilárdan össze lenne vele kötve. Hogy azt a befolyást, melyet a főszelepre a gőzáram megszakadásánál föllépő ós a tehermentesítődugattyú és a főszelep fölületeinek különbségére ható nyomásváltozás gyakorol, még tovább csökkenthessük. az (1) főszelepet még az (5) dugattyúval is elláthatjuk, mely a (8) tokfödélben Elrendezett (3) fékhengerben mozog. Minthogy ez a (10) beömlési térrel a tömítetlenségek miaitt állandó összeköttetésbén áll> vagyis a teljes üzem nyomás alatt áll, úgy a főozelepet esetleg lengésnek indítani törekvő impulzusok ellen további hathatós fékellenállást fejt ki. Némely esetben előnyös lehet, ha a (10) beömlési teret egy külön (9) segédvezeték útján a (14) ellenkamrával kapcsoljuk. Ily elrendezés van föltüntetve a 2. ábrán. Ennél az elrendezésnél a (2) segédszelep lefödi a (9) segédvezetéknek (4) beömlőnyílását, a vele összekötött (6) fojtókúp pedig a (13) tehermentesítő dugattyú (12) hengeres furatán át a szelepháznak kiömlési terébe nyúlik be. A (2) segédszelepnek elegendő nyitásánál a (14) tehermentesítő kamrába áramló nyomóközeg a főszelepet az üléséről leemeli, fízen nyitási mozgásnál azonban a (6) kúp és a (12) furat között lévő köralakú kiomlőrés növekedik és ezért az (1) főszelep nyitása — ha a segédszelepet valamely nyitási helyzetében fogva tartjuk — csak addig tart, míg az állandóan növekedő körrésen keresztül a tehermentesítő kamrából ismét épen annyi nyomóközeg nem folyik ki, mint amennyi a (4) furaton keresztül állandóan hozzáfolyik. Mihelyt a főszelep annyira nyitott, ismét egyensúlyban lesz és ezért a segédszelep nyitásának bármely növelése vagy csökkentése az evvel összekötött egyensúlyzavarás által a főszelep nyitásának megfelelő nagy növelését vagy csökkentését okozza. Néha kívánatos, hogy a szelepet ne arról a helyről kelljen működtetni, ahol a nyomóközeg vezetékbe be van építve, hanem inkább a (9) segéd vezeték valamely tetszőleges pontjából, anélkül, hogy ettől a ponttól a szelephez komplikált emelőszerkezetet kellene vezetni. Ezen célból, mint a 3. ábrán föl van tüntetve, n (6} fojtókúpot a (7) szelepháznak fenekébe erősítjük be, a (2) segédszelepet pedig a (9) segédvezetékben rendezzük el. A (11) orsón lógó (2) segédszeleppel egy második fojtókúp van összekötve; mely a segédszelep nyitásánál a nyomóközegnek a (10) beömlőtérből a (14) tehermentesítő kamrába való átömlésére égy folytonosan