59802. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szelepek lengésének meggátlására

növekedő körrést tesz szabaddá. Ha a -.tehermentesítő kamrába beáramló gőzmennyiség nagyobb az eltávozó gőzmennyi- 1 Bégnél, akkor az (t) főszelep ismét annyira nyílik, hogy a (6) kúp és a (12) hengeres furat között lévő, ezáltal nagyobbított körrésen a (14) tehermentesítő kamrából épen annyi gőz folyjék ki, mint amennyi befolyik. A segédszelep emelkedésének minden nagyobbítása vagy csökkentése természetesen a főszelepnek ugyanolyan irányú és értékű mozgását vonja maga után. A (9) segédvezetékben áramló nyomóközag elzárására és szabályozására természetesen minden más oly berendezés is alkalmazható, melynek hatása a leírtéhez hasonló. Mint már a bevezetésben említettük, a nyomóközegnek meg-megszakadó lefolyása okozta nyomásváltozás által a főszelepnek kiömlési oldalára gyakorolt lengési impulzusokat még tovább csökkenthetjük, sőt még zérusra is hozhatjuk, ha a főszelepen egyik oldalán elrendezett egyetlen tehermentesítő kamra helyett' a főszelep mindkét oldalán rendezünk el egy-egy tehermentesítő kamrát. A találmány ezen foganatosít.ási alakja a 4—6. ábrákon van föltüntetve. A 4. ábrán az alsó (13) tehermentesítő dugattyúnak átmérője egyenlő az (1) főszelep belső átmérőjével úgy, hogy az (1) főszelep kiömlési oldalán föllépő nyomásváltozás támadási fölületet többé nem talál-Az (1) főszelep önműködő nyitásának elkerülése céljából szükséges ezért az, hogy második (5) tehermentesítő dugattyú átmérőjét a főszelep átmérőjénél nagyobbra vegyük. A (3) és (14) tehermentesítő kamrák a (12) és (15) csatornák útján egymással, a (16) furat útján pedig az (!) főszelep kiömlési oldalával állanak összeköttetésben. Ezen összeköttetést a főszelep zárt állapotában a (11) orsón függő. (2) segédszelep szakítja meg. A (2) segédszeleppel ismét egy (6) fojtókúp van összekötve, mely azonban most csúcsával a (4) üregbe nyúlik, amelybe a (10) beömlőcsőből kivezető (9) hozzáfolyó csatorna torkollik. Ezen elrendezésnél tehát a (6) fojtókúp szabályozza a (10) térből a. (3) tehermentesítő kamrába folyó nyomóközeg átömlő nyílását. A (2) segédszelepnyitásánál folyton nagyobb mértékben cBökkenti ezen átömlési keresztmetszetet és minthogy ekkor egyidejűleg a (3) és (14) tehermentesítő csatornák összeköttetésben állanak és utóbbiból a nyomóközeg a (16) furaton lefolyik, végre is oly nyomáscsökkenés létesül a (3) és (14) tehermentesítő kamrákban, hogy az ennek következtében az (5) dugattyú alsó fölületére fokozottabb mértékben érvényre jutó túlnyomáp a főszelepet az üléséről leemeli. Mint már az U ábránál megjegyeztük, a főszelepnek nyitása, a két. szelep egymásba ütődésének elkerülése céljából itt is csak azután eszközölhető, miután a segédszelepnek a főszéleptői való távolsága már nagyobb lett, mint az utóbbinak kompressziólökete. Ha a főszelepet már egyszer nyitottuk, akkor ismét önmagától beáll az egyensúlyi helyzetébe,, amelyben, mint tudjuk, a (6) fojtókúp és a (4) üreges tér fala között létesített köralakú résen éppen annyi nyomóközeg áramlik mindkét tehermentesítő kamrába, mint amennyi belőlük a (16) furaton lefolyik. A segéd -szelep további nyitása, annak következtében, hogy ekkor a beáramló gőz Iefojtása és a nyomáscsökkenés mindkét tehermentesítő kamrában növekedik, a főszelepnek további nyitását vonja maga után és megfordítva. Különben a főszelepet mindenkori nyitási helyzetében épen úgy, mint előbb a fojtótestnek és a főszelepnek együttműködése tartja meg. Az 5. ábra szerint foganatosított szelep a 4. ábrától csak a fojtótest alakításában tér el. Ez ugyanis itt egy (6) hengerből áll,, mely (4) áttörésekkel ellátott (17) hüvelyben mozog. Ezen áttprések különböző alakúak lehetnek, pl. háromszögalakúak, mint a (17) hüvelynek 5a. ábrán ábrázolt lefejtésében, vagy négyszögalakúak, mint 5b. ábrán, ha csak azon föltételnek* felelnek meg, hogy a (6) hengerrel való együttműködésükben ugyanolyan hatással bírnak, mint azt az 1. és 4. ábráknál a (6) kúp esetére le .van írva. Az 5. ábra így egy-