59802. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szelepek lengésének meggátlására

nyok között kellemetlenné és zavaróvá válik. Ezen viszásság elkerülésére találmányom szerint a főszelep kiömlési oldalán tehermentesítő kamrát rendezünk el'a dugattyúval együtt. Ezáltal a nyomóközeg áramlásának meg-megszakadása okozta nyomásváltozás támadási fölülete a szelep kiömlési oldalán csökken, mert ez a nyomásváltozás ép úgy hat fölfelé a főszelepre, mint lefelé a tehermentesítő dugattyúra és ennek következtében a nyomásváltozás támadási fölülete csak az előbb említett két fölület különbségével egyenlő és igen kicsivé tehető. Ezáltal azonban a főszelep hajlandósága lengésekre csökken. A törzsszabadalom tárgyát alkotó találmány szóban forgó kibővítése először abban áll, hogy a tehermentesítő kamra, segédszelep és fojtótest által tehermentesített főszelepnél a tehermentesítő kamra a főszelepnek kiömlési oldalán fekszik. Ezen gondolat továbbá akként ás módosítható, hogy a főszelep kiömlési oldalán elrendezett tehermentesítő kamra és ennek segédszelepén és a fojtótesten 'kívül a főszelep beömlési oldalán még egy tehermentesítő kamra van á hozzátartozó dugattyúkkal elrendezve. Ezáltal a fönt említett támadási fölületet még zérusra is csökkenthetjük. A törzsszabadalomban védett szelepnek további javításainak iránya attól függ, hogy a főszelep lengéseit a tehermentesítő kamrába beáramló vagy a tehermentesítő kamrából kiáramló közeg szabályozása által akarjuk-e meggátolni, mint azt alább részletesen fölsorolom. A csatolt rajzokon az , 1—7. ábra a találmány néhány új foganatosítási alakját tünteti föl, anélkül azonban. hogy evvel az egyáltalában lehetséges foganatosítások ki volnának merítve. Különösen áll ez a föltüntetett és a főszelep vezérlését eszközlő fojtótestekre, mivel világos, hogy ezek működési törvényük ismefete után a legkülönbözőbb módon foganatosíthatók. Ennek következtében a találmány fölölel minden máskép alakított fojtóberendezést is, ha ezek a főszeleppel együtt- J működve csak hasonló hatást gyakorolnak i is, mint a következendőkben leírt fojtóberendezések. Az 1—3. ábra a találmány ama foganatosítási alakját mutatja, melynél csak egy tehermentesítő kamra van a szelep kiömlési oldalán elrendezve. Az 1. ábrán az (1) főszelep a (7) tokkal a (14) tehermentesítő kamrát képező (13) tehermentesítő dugattyúval van összekötve. A (14) tehermentesítő kamra a szelepház (10) beömlési terével a (9, 12 és 15) csatornák útján áll összeköttetésben és a szelepház kiömlési terébe vivő (16) furattal bír. Mikor a főszelep zárva van, a nyomóközegnek a (14) tehermentesítő kamrába való áramlását a (2) segédszelep gátolja meg, melyet a (11) orsóval lehet mozgatni. A (2) segédszeleppel a (12) csatornába benyúló (6) fojtókúp van összekötve, mely a (2) segédszetep nyitásánál folytonosan növekedő köralakú rést tesz szabaddá a nj^omóközegnek a (10) beömlő térből a (14) tehermentesítő kamrába való átáramlása részére. Minthogy a (14) tehermentesítő kamra átmérője nagyobb, mint az (1) főszelepé, ez utóbbi a (2) segédszelep nyitása után nyílik, mihelyt a (14) tehermentesítő kamrának az ezáltal nagyobbá lévő átömlési köralakú résén keresztül több nyomóközeg áramlik hozzá, mint amennyi a (16) furaton át távozik. Minthogy azonban a főszelöp nyitásánál a nyomóközeg a főszelepnek a szelepülés által eddig elzárva tartott kiömlési oldalához rögtön hozzáférhet, ennek következtében a főszelepet oly erővel üti a (8) tokfödélhez, mely a főszelep kiömlési oldalának a nyitásnál szabaddá tett folületére gyakorolt nyomásnak felel meg. Minthogy azonban ekkor a főszelep a segédszelephez ismét közeledik, a két szelepnek egymásba ütődését és -ebből következő tartós kalapálását elkerülendő, a főszelepet csak azután szabad nyitni, mikor a segédszelep a főszeleptől már eléggé eltávolodott. A fojtókúpnak azért oly fokozatosan kell nyitnia, hogy a főszelep nyitásánál a segédszelep lökete már nagyobb legyen, mint a főszelep kompressziólökete, J vagyis nagyobb legyen a főszelep ama löke-i ténél, mely ahhoz szükséges, hogy löket