59759. lajstromszámú szabadalom • Elektromos távkapcsoló
- 2 — vége a- (2) szárakhoz van erősítve. Ezek a rugók arra szolgálnak, hogy a (13) horgot és a (9) fegyverzetet fölemeljék és egyúttal a (13) horognak az (1) kapcsolótengeJy (12) fogaiba való kapaszkodását igyekeznek fönntartani. A (11) kar alsó vége a (16) állítócsavarral van ellátva, mely a karok fölfelé való mozgásánál a ferde (17) fölülettel működik együtt, aminek következtében a (13) horog két fog között erős kapcsolatban tartatik úgy, hogy az (1) kapcsolótengely a (13) horog mindegyik mozgásánál csak egy lépéssel halad előre. Ezen elrendezésnél fogva tehát az (1) kapcsolótengely előremozgásának mindegyik helyzetében el van reteszelve. A (12) fogazás a vezetékkontaktusok maximális forgásszögének megfelelő darabon van az (1) tengely körül vezetve, j A (9) fegyverzet (10) karjának fölső végén forgathatóan van elrendezve a (18) horog, melyet a (10) karon elrendezett (19) rúgó működtet, mely rúgó a *(18) horgot a (20) akasztófogakkal ellátott koszorúval igyekszik kapcsolatba hozni. A (18) horgon a (21) pecek van elrendezve, mely a horog mozgásánál ugyanoly módon és ugyanoly célból, mint a (16) csavar a (17) föliilethez Viszonyítva, a ferde (22) fölületen csúszik. Ez utóbbi fölület a (2) száron elrendezett (23) lemezből indul ki. A (20) fogkoszorú a függélyes (24) fogashenger fölső végén van elrendezve, mely henger az (1) tengelyre erősített (25) fogazott szegmensbe kapaszkodik. Ez a fögasszegmens, mely a forgó mozgásnak a (20) fogkoszorúról az (1) tengelyre való átvitelére szolgál, a tengely mozgásában részt vesz anélkül, hogy a (24) fogashengerből kikapcsolódnék. A (18) horoggal szemben a (24) fogashenger másik oldaláft a (20) fogkoszorúba kapaszkodó (26) akasztóhorog (3. és 4. ábra) van elrendezve, mely a (2) száron forgathatóan van megerősítve és a (27) rúgó segélyével a (20) fogakhoz szoríttatik. A (20) fogak közvetlenül az (1) kapcsolótengelyen is rendezhetők el, mely esetben a tengelyt körülzáró hosszirányú fogakkal biró akasztófogakkal ellátott hengert kell álkotniok, hogy az (1) tengely fölemelhető legyen. Ilyenkor azonban a (18) és (26) horgok, mivel ezek a fogakhoz feküsznek, a kapcsolótengely fölemelésénél súrlódó ellenállást képeznének. Ez az ellenállás azonban célszerűen azáltal kerültetik el, hogy a föltüntetett módon a (18, 20, 26) fokonként előretoló sz'erkezetet külön (24, 25) kapcsolás útján engedjük az (1) tengelyre hatni, ami még azzal az- előnnyel is jár, hogy a vezetékkontaktusok mozgását eltérő áttételi viszonnyal biró (24, 25) áttevési szerkezet behelyezésével megváltoztathatjuk. Az említett hátrány még azáltal is elkerülhető, hogy az (1) tengelyre egy ehhez képest eltolható, de el nem forgatható kilincskereket rendezünk el, melybe a (18) hajtóhorog közvetlenül kapaszkodik. A (24) fogashenger fölső végén forgathatóan van a (2) szárban ágyazva és a (28) spirálrugóval van összekötve, mely rúgó másik vége a (2) szárban van megerősítve. A rúgónak az a törekvése, hogy a fogashengert a rajzon föltüntetett nyugalmi helyzetbe forgassa. A fogashenger másik végével a (4) kerettel összekötött (29) kereszttartóban van ágyazva, mely a (30) csap segélyével a (2) szárhoz van kötvT e. A fogashenger alsó csapágycsapján van a (31) kar elrendezve, mely a (28) rúgó hatása alatt a nyugalmi helyzetben a (32) pecekhez fekszik (5. ábra). Ezen (31) kar végéhez a készülék nyugalmi helyzetében a (33) rúgó hatása alatt a (34) átkapcsolóelem fekszik, mely a (29) kereszttartó (1. és. 5. ábra) alsó oldalán forgathatóan van elrendezve. A (34) átkapcsolóelemből két (35, 36) kar indul ki, melyek közül a (35) kar lefelé van irányítva és végén meg van görbítve úgy, bogy a (11) kar (37) meghosszabbodása alatt helyezkedik el, míg a másik (36) kar fölfelé van irányítva és arra szolgál, hogy a (18) horogból lefelé irányuló (38) kart elállítsa. A (34) átkapcsolóelemnek az 5. ábrán föltüntetett nyugalmi helyzeténél a (35) kar a (37) meghosszabbodás mozgási pályájában van úgy, hogy a (13) horog a (9) fegyverzet vonzatásánál az (1) kapcsoló tengelytől el- és kifelé leng és a (9) fegyverzet szabaddá válásánál ismét