59568. lajstromszámú szabadalom • Forgó robbanónótor

beszívott és betolódásukkor szállított levegő mindig azon cellába fog áramlani, amelyben a robbanás megtörtént s amely ezután -a vezérszervek révén a ktilléggel hozatott kapcsolatba. A csatolt rajz 1. és 2. ábráján a találmány szerinti forgó robbanó mótor egy példája függélyep axiális hosszmetszetben s az 1. ábra A— T-f szerinti függélyes keresztmetszetében van föltüntetve; 3. ábra a 2. ábra tört C—D—E vonala szerinti metszet; 4. és 5. ábrák a mótor oldalnézetei; 6. ábra szkémásan mutatja a fázisok lefolyását a négy cellában. A mótor lényegileg a helytálló dobalakú i(v) testből áll, melyben az axiális hosszmetszet síkjában fekvő s (r) rúgó által szétszorított két (m, n) dugattyú vezettetik. A helytálló (v) testnek az (m, n) dugattyúk által képezett mindkét felében két (1, 3, ill. 2, 4 egyforma köbtartalmú kamra van elrendezve, melyeknek falait szivattyú által ismert módon keringetett hűtővíz hűti. A helytálló dobalakú (v) testet egy forgó gyűrűalakú (w) test veszi körül, mely (h) tokrésze révén a mótor helytálló (v) részén keresztülnyúió (a) tengelyre van ékelve és belső fölületének két átmérősen szembenálló helyén egyenként kb. 120°-ra terjedő excentrikus C és E mélyedésekkel bir, melyekbe az (r) rugók által szétfeszített (m, n) dugattyúk ismert módon tömítően fognak. Az (r) rugók a (v) testbe az (a) tengellyel párhuzamosan beerősített két (x) gerendához támaszkodnak. A kamrák egyike, még pedig E. az (e) •csatorna révén a (w) gyűrűs test forgásirányát tekintve, hátsó végén, a másik (C) kamra pedig a forgásirányt tekintve, mellső végén (c) csatornán keresztül közlekedhet a, külléggel. A (c) csatorna (2. ábra) a (w) forgórész egész hosszán végignyúlik s a két homlokfalon torkollik. (4, 5. ábra). Az <e) csatorna (2., 3. ábra) a forgó test hűtőbordákkal ellátott köpenyén torkollik. A csatornanyílások ily elrendezése által azt •érjük el, hogy az (e) csatornán át kilökött ! kipuffogó gáz nem fertőzi a (c) csatorna torkolatain beszívott friss levegőt, mimellett a kipuffogógázok távozását a centrifugális erő is támogatja. Az (E) kamrát ezentúl expanzió-kamrának, a (C) kamrát pedig kompresszió-kamrának nevezzük. A dugattyúk egyik oldalán fekvő két (1 és 3) ill. (2 és 4) cella azonos oldalon fekvő végeiken egy-egy tolattyú-tokkal közlekednek, melyekben egy-egy ismert módon forgó (I, II, III, IV) tolattyú foglal helyet, amelyek segélyével az (1, 2, 3, 4) cellák a munkamenetnek megfelelően a helytálló (v) test kerületén közvetlenül az (m, n) dugattyúk két oldala mellett torkolló (f, g, k, i) csatornákkal összeköttetésbe hozhatók, vagy azoktól elzárhatók. Az (I, II, III, IV) forgó tolattyúk tehát időszakos kapcsolatot létesíthetnek az (1 — 4) cellák és a (C) és (E) kamráknak az (m, n) dugattyúk által elkülönített részei között; e tolattyúkat alkalmas, föl nem tüntetett fogaskerékáttétel a (t) kerék révén az (a) tengelyről úgy hajtja, hogy a forgó , test két teljes fordulata alatt v,égeznek egy fordulatot, vagyis a (w) rósz két fordulata után kerülnek ismét kiinduló helyzetükbe. Az (m, n) dugattyúk közötti (o) tér egyrészt (10) szívószelep révén a külléggel (1. ábra), másrészt a négy csőre elágazó (15) csővezeték és egy-egy (11, 12, 13, 14) visszacsapószelep révén az (1—4) cellák mindegyikével közlekedhet (4. ábra) úgy, hogy az (m, n) dugattyúk kinyomulásakor a (10) szelepen át beszívott levegő a dugattyúk betolódásakor a (15) csővezetékbe sajtoltatik, de az (1—4) cellák közül csak abba léphet, amelyben ellennyomás nincs. E levegő tehát csak abba a cellába jut, melyben a robbanás megtörtént és amely később leírandó módon az illető (I—IV) tolattyú állítása révén az öblítés céljából a külléggel hozatott kapcsolatba. Mindegyik (1—4) cellába egy (21—24) gyújtógyertya nyúlik, amely a helytálló (v) dobnak a vezérhajtóművel átellenes homlokfalába van illesztve; e gyertyákat egy, a mótor által hajtott szerkezet ismert mó-