59568. lajstromszámú szabadalom • Forgó robbanónótor

Megjelent 1913. évi május hé 87-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 59568. szám. V/d/2. OSZTÁLY Forgó robbanómótor. DIAMANT SIGISMONDO MÉRNÖK WIENER-NEUSTADTBAN, JELL1NEK MARCELL GÉPGYÁROS BUDAPESTEN ÉS JELLINEKMERCEDES EMIL CS. ÉS KONZUL NIZZÁBAN. Bejelentésének napja 1911 november hó 4-ike. Elsőbbsége 1910 december hó 24-ike. A találmány tárgya új munkaeljárás forgó robbanó-mótorok számára, valamint az ezen eljárás foganatosítására alkalmas robbanómótor. A munkaeljárást az jellemzi, hogy a forgó mótor helytálló részében elrendezett négy robbanási cella egy, a forgó részben elrendezett egyetlen kamrából a mótor helytálló részében vezetett két síkdugattyú egyike által sorban karburáit sűrített levegővel töltetik meg, a töltött cella ezután egy fázis tartamára melegedés céljából töltött állapotban marad s a két további fázisban gyújtatik és öblíttetik, mimellett a gyújtás pillanatában a forgó részben elrendezett második kamrával hozatik kapcsolatba, amelyben a két sikdugattyú egyike a gyújtás pillanatában lökete kezdetén áll. A mótor lényegileg egy helytálló, négy robbanási cellát tartalmazó dobalakú testből és egy ezen dob körül forgó gyűrűs testből áll, melynek excentrikus mélyedések által képezett, átmérősen szembenálló két kamrájába a helytálló testben vezetett? átmérősen sz mbenálló, egymástól szétszorított két dugattyú fog, mimellett a kamrák egyike a forgásirányban mellső végén, másika pedig a forgásirányban hátsó végén állandóan közlekedik a külléggel. Az előbbi kamra, melyet ezentúl kompressziókararának nevezünk, légtartalmát minden félfordulatnál az egyik dugattyú és alkalmas vezetőszervek révén a négy robbanási cella egyikébe sajtolja, a forgó test két körülforgása alatt tehát a négy cella mindegyikét egyszer látja el sűrített levegővel. A gyűrűs forgási testben elrendezett második kamra, melyet ezentúl expanzió-kamrának nevezünk, minden félfordulat után alkalmas vezetőszervek révén egy másik robbanási cellával jön kapcsolatba, még pedig a négy Közül mindig azzal, amely épen gyújtatott, még pedig azon pillanatban, amelyben az expanzió-kamrában működő dugattyú lökete kezdetén áll. A mótor másik jellegzetessége az, hogy a dugattyúk közötti tér a cellákat friss levegővel öblítő szivattyú gyanánt használtatik föl; e célból e tér egy szívószelepen át a külléggel, másrészt egy-egy visszacsapószeleppel biró négy vezeték révén a robbanási cellák mindegyikével kapcsolatban áll úgy, hogy a két dugattyú kinyomulásakor