59432. lajstromszámú szabadalom • Hajtókészülék

- 2 -illető hajtószárny céljához illeszkedik és kellő teret kell a két vezérlőlemez között hagynia, hogy ezek a szárnyak kiterjesztését megengedjék. A (7 és 8) vezérlőrészekben (15) vezetékhornyok vannak kiképezve, melyek a jelen kiviteli példánál a (16 és 17) lemezek által részben olyképen födetnek el, hogy közöttük hasíték marad szabadon. A (15) vezetékhornyok folytonos görbék, melyeknek görbületi sugara azonban nem mindenütt egyenlő, és pedig a (18) görberész görbületi sugara a vezérlőlemezek egymástól szétágazó részeiben különbözik a vezérlőlemezek alsó részén lévő (19) görberész görbületi sugarától. A (7 és 8) vezérlőrészek középpontján át a hajtószárnyak tengelye van forgathatóan áthelyezve, mely tengelyen a két vezérlőrész között (20) agy van fölékelve. Ez •utóbbiból sugárirányú, előnyösen laposan kiképezett (21) karok nyúlnak kifelé, melyek szemközti oldalakon csuklókkal (sarnir) vannak ellátva. A jelen foganatosítási példában három ily (22, 23 és 24) csukló van föltüntetve; a (22) csukló a (21) kar (25) végének közelében, viszont a két másik (23 és 24) csukló egymáshoz közel és a (20) agytól nem messze vannak alkalmazva. Ezekben a sarnirokban a (26) szárnyak vannak forgathatóan ágyazva, és pedig kétkét szárny egy karon. A szárnyak (27) kerületi bordából és (28) födélfölületekből állnak, melyek a bordán vannak megerősítve. Ennek a bordának a (21) kar mellett fekvő (29) része a csuklók számára csap gyanánt szolgál, melyekben az könnyen forgatható módon megtámasztatik. A szárnyaknak lapos, körülbelül kanálforma alakjuk van, mimellett a szélesebb rész kifelé van irányítva. A (27) kerületi borda (30) külső részének (31) alsó darabjából a (32) vezetőkarok állnak ki, melyek a szárnyakhoz képest szögben nyúlnak ki és kifelé és lefelé a (20) agy felé vannak irányítva. Ezeknek a (32) karoknak (33) végei a (16 és 17) lemezek közötti hasítékokon át a (15) vezetékhornyokba nyúlnak be és súrlódásellenes (34) szervekkel vannak ellátva. Az 5. ábra szerint ezek a szervek (35) csapból állnak, melynek végein (36) görgők vannak elrendezve. A 9. és 10. ábrák szabályozóberendezést tüntetnek föl, melynek segélyével a vezérlőberendezés üzemközben tetszőlegesen beállítható. Ebből a célból a (7 és 8) vezérlőlemezek (9 és 10) hátfölületeivel megfelelő (37) fogaskerekek vannak szilárdan összekötve, míg a hajtókészülék tengelye ezeken a fogaskerekeken lazán átnyúlik, A (40) tengelyek végén lévő (39) csigák a (37) fogaskerekek (38) fogaival kapcsolódnak, mimellett a (40) tengelyek az (1 és 2) állványok (41 és 42) csapágyaiban vannak ágyazva. A (40) tengelyek (43 és 44) végeinél (45 és 46) kúpkerekek vannak alkalmazva, melyek a (49) tengelyen lévő megfelelő (47 és .48) kúpkerekekkel kapcsolódnak. Ha a készüléket hajtógép, vagy úgynevezett «propeller» gyanánt akarjuk használni, úgy a tengelyt, melyen a (20) agy van megerősítve, forgásba hozzuk. Eme forgás közben a szárnyak az ezeket teljesen körülvevő közegre, viz- vagy levegőre szoríttatnak. A (32) karoknak a vezetékhornyokban való elmozgása által a szárnyak fölváltva nyittatnak és záratnak, azon hely szerint, melyen a karok a vezetőhoronyban éppen vannak. Ha a (32) karok a vezérlőlemezek alsó részében vannak, mely részek merőlegesen vannak elrendezve, úgy a szárnyak zártak és ez a zárás éppen akkor következik be, midőn a propeller nem végez munkát. Amint a vezetőkarok a horony ama részeibe jutnak, melyek a vezérlőlemezek egymástól szétágazó részeiben vannak alkalmazva, úgy a szárnyak a karok mozgása folytán szintén egymástól szétmozgattatnak, vagyis a szárnyak kiterjesztetnek. Amíg tehát a vezetőkarok a hornyok (18) fölső részében vezettetnek, a szárnyak bizonyos ideig nyitva maradnak. Ennek az időszaknak tartalma a vezetékhórnyoknak a vezérlőlemezek egymástól szétágazó részeiben való kiképezésétől függ. A vezetékcsatornának a 4. ábrán látható alakjánál, mely fölső felében meglehetősen laposan