59340. lajstromszámú szabadalom • Szárny vagy lapát szélmótorok, légi járművek és hasonlók hajtókerekeihez

liötík össze az (f) szárnyakkal vagy lapátokkal. Ha a 3. ábrán látható elrendezést az 1. ábrán a (v) állásban ábrázolt vagy lapáttal és ennek működtető berendezéseivel hasonlítjuk össze, úgy találjuk, hogy a két elrendezés hatása teljesen azonos és hogy az egyedüli eltérés csak az, hogy a 3. ábrán a forgattyú mozgását az (u) emelő nagyobbítva viszi át a szárnyra. k 3. ábrán a szárny a' kerékszerű állványban közel sugárirányú helyzetben van ábrázolva, ép úgy, mint az 1. ábrán a (V) állásban lévő szárny. Az 5. és 6. ábrán látható módosításnál az (f) szárnyak mozgatására jóval hosszabb (q) hajtórudak szolgálnak, mint az 1. ábrán, minek következtében az (m) kerekek (ebben az esetben lánckérekek) fél átmérőjüknél nagyobb távolságban leven a fix (n) keréktől, az összes (m) kerekeket közös, körülöttük futó (x) lánc hajthatja a jól ismert módon. Ebben az esetben a szárny abban az állásban van megrajzolva, melyet az 1. ábrán az (V) helyzetben foglal el, azonban a szárny annyira vissza van tolva, hogy a helyzet az 1. ábrán látható (III) helyzetben feleljen meg. Előnyösnek bizonyult, ha az -(1) emelő helyzete olyan, hogy ebben a speciális helyzetben a csapjának középpontjait összekötő vonal a függélyessel körülbelül 30®-os szöget alkosson és a forgattyú közel vízszintes helyzetben legyen. A 7. és 8. ábrán látható foganatosítási alaknál ugyanezt az eredményt akként érjük el, hogy az 5. és 6. ábrán alkalmazott (x) láncot (y) áttételkerekekkel helyettesítjük. A 9. ábrán látható foganatosítási alaknál a lapátot az 1. ábra (V) állásának megfelelő helyzetben tételeztük fel, melyben a kerék sugara irányába esik, ép ily sugárirányú helyzetet foglal el az (1) emelő is. Ebben az esetben oly célból, hogy a (q) hajtórúd hosszabb lehessen, a lapát vagy szárny keretén egy (z) kar van alkalmazva, mellyel a hajtórúd van összekötve. A 10. és 11. ábrán a (h) láncok elrendelése olyan, hogy a megfelelő (d) karok I külső végein alkalmazott csapágyakban forj gatható rövid tengelyekre ékelt (j) lánckerekeket forgassák, melyek a (3. 2) áttevőkerekek közvetítésével hajtják az (e) tengelyekre húzott (4) fogaskerekeket. Ezek a fogaskerekek az (5) excenterekkel vannak mereven kapcsolva, melyek (6) rúdjai az (1) emelőre szerelt kétkarú (7) emelőkkel vannak kapcsolva. A (7) emelőket a (8) hajtórudak kötik össze az (f) szárnyakkal, melyeket azután a -keréktengely körül való keringésük közben, lengésnek indítanak. A 12. és 13. ábrán látható elrendezésnél a szárnyak forgását és lengését ugyanaz a (j) lánckerék létesíti. Az (e) szárnytengelyre pl. a (9) kúpkerék van fölékelve, mely a (10) kúpkerék közvetítésével azonos sebességgel hajtja a (11) kúpkereket (mely a tengelyre lazán van fölhúzva) az ellenkező irányban. A (11) kerékkel a (*15) excenter forog együtt, melynek (12) rúdja a kétkarú (13) emelővel van összekötve. Ez a (13) emelő a (14) szögemelővel van kapcsolva, mely a maga részéről az (f) szárnnyal is csuklós kapcsolatban áll. A 14—16. ábrán a kerékbe sugárirányú (h) tengelyek vannak ágyazva, melyek külső és belső végeiken kúpkerekeket viselnek és megfelelő csapágyakban forognak, amennyiben a kerék forgásánál a belső végeikre ékelt kúpkerekek az (a) tengelyre ékelt (g) kúpkeréken legördülnek. A külső kúpkerej kek a szárnyak vagy lapátok (e) tengelyeire ékelt (j) kúpkerekeket hajtják. Az excenter (20) gyűrűje alkalmas módon van a (b, c, d) kerékvázzal kapcsolva úgy, hogy ennek forgásában részt venni kénytelen. A (20) excentergyűrűvei kapcsolt (21)excenterrudak sugárirányban nyúlnak a megfelelő (e) szárnytengelyekhez, melyekkel — mint az a 15. ábrán világosan látható — a (23) karokba ágyazott (22) szögemelők közvetítésével, vagy a (27) ábrán látható módosított foganatosítási alak szerint a (d) karok (18) vezetékeiben mozgó (17) szánok közvetítésével vannak kapcsolva. A (22) szögemelőnek az a karja, mely körülbelül a kerék küllőjének irányába esik, egy (24) hajtórúd közvetítésével van a (26) vezetéken nem