59340. lajstromszámú szabadalom • Szárny vagy lapát szélmótorok, légi járművek és hasonlók hajtókerekeihez

- 3 -ianckerekekkel együtt forognak, szaggatott vonalakkal kihúzva vannak ábrázolva. Tegyük fel, hogy a szél mily Irányában fúj és hogy a kerék szélmótornál lel alkalmazást, ekkor a legfelső (az (I) állásban levő) szárny vagy lapát mindkét, a régi és új berendezésnél élével fordul a szél ellen, míg a legalsó (az (V) állásban levő) lapát ugyancsak mindkét berendezésnél lapjával fordul a szél felé. Minden más, közbeesp állásban azonban a két berendezésnél a lapátok helyzete • eltérő, így a (II, III) és (IV) állásban a régi berendezésnél a lapátok tengelyük körül szabályosan forognak hátrafelé az (I) állásból, melyben a lapátok a . megfelelő sugárra merőlegesen állanak az (V) állásba, melyben a lapátok az illető sugárba esnek, míg ellenben az új berendezésnél ez a forgás nem szabályos, hanem a (II) állásban a lapátvezető éle sokkal, kisebb mértékben lépett az (e) tengely pályája elé, mint a szaggatott vonallal jelzett és a régi berendezés hatása alatt elfoglalt állásnál. A (III) állásban ez az eltérés nagyobbodott, az (IV) állásban kisebbedett és az (V) állásban teljesen eltűnt. A (VI, VII) és (VIII) állásban az új berendezés esetében a vezetőnél ugyancsak visszamarad a régi berendezésnél elfoglalt helyzetéhez képest nevezetesen növekedik a megfelelő szög a (VI) és (VII) állásban, míg a (VIII) állásban csökken és az (I) állásban teljesen eltűnik. Ha a lapátoknak a két berendezés hatása alatt elfoglalt helyzeteit azok (III—VI) állásában hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy a találmány szerint a fogásirány és a lapátok által bezárt szög mindezekben az állásokban, tehát a kerék egész hajtófelén az új berendezés esetében sokkal közelebb van a derékszöghöz, mint a régi berendezés esetében, viszont a (VII—II) állások összehasonlításából az tűnik ki, hogy az új berendezés esetében a lapátok vezető éle sokkal közelebb esik az (e) tengelyek pályájához, mint a régi berendezés esetében, ez rendkívül nagy előny akkor, mikor valamely lógbeli jármű hajtásáról van szó. Ha ez a kerék valamely jármű emelésére vagy emelésének megkönnyítésére szolgál, az (V); és (I) állásban levő lapátok nem a függélyes, hanem a vízszintes átmérő két végén foglalnak helyet, mit igen egyszerű módon> akként érhetünk el, hogy a (g) lánckereket forgatjuk. Visszatérve az 1. ábrára, meg kell jegyezni azt, hogy mialatt a lapát a (III) állásból a (VII) állásba jut, tengelye körül körülbelül 150°-kal fordul el, míg mialatt a (VII) állásból a (III) állásba megy, csak 30°-kos forgást végez. Ez az egyenlőtlen mozgás igen előnyös és oka is könnyen belátható, ha a szárnyak állásait egymással összehasonlítjuk és figyelembe vesszük a (p) forgattyúk működését. így pl. a (III) állásban a (p) forgattyú csapja éppen a külső holt állásban van úgy, hogy a mozgása további szakaszán a lapát az (e) tengelye körül gyorsabban fog hátrafelé forogni. Ettől kezdve a (IV) és (V) állásában ez a mozgás teljes folyamatban van, a (VI) állásban majdnem teljesen és a (VII) állásban teljesen megszűnt. A (VII) álláson való áthaladása után a lapátot a lánc és lánckerék tovább is akként törekszik forgatni, hogy vezetőéle kifelé mozogjon, azonban a (p) forgattyú lapáttól távolodni kezd és ennek vezetőélét befelé húzva, a kifelé való mozgását tehát a széliránnyal bezárt szöget is kisebbíti. A (p) forgattyú sugara és a (q) hajtórúdtámadási pontjának távolsága az (e) lapát tengelyétől különböző lévén, a (q) hajtórúdnak csapjaiban bizonyos holt mozgást kell adni, hogy így a hajtórúd támadási pontjainak különböző sebességű forgómozgása kiegyenlíthető legyen. Mint az az 1. (A) ábrán látható, a (q) hajtórúd az (r) szándarabhoz vagy keresztfejhez is kapcsolható, mely a szárny tengelyére erősített (s) vezetékben mozog és a szárnnyal vagy lapáttal a (t) hajtórúd útján van kapcsolva. A 3. és 4. ábrán látható foganatosítás! alaknál a (q) hajtórúdnak az (1) szupport (v) karjaiban ágyazott kétkarú (u) emelők rövidebb karjaival vannak kapcsolva, míg az emelők hosszabb karjait a (w) rudak