59277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chlórtermékeknek földgázból vagy más methántartalmú gázokból való előállítására

Megjelent. li>13. évi április hó 34-én. MAGY. |ggt KIR. SZABADALMI JHBF - HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 59277. szám. iv/h/i. OSZTÁLY. Eljárás chlórtermékeknek földgázból vagy más methántartalmú gázokból való előállítására. DR

TOLLOCZKO STANISLAV TANÁB, DR

GRUSZKIEWICZ JOSEF VEGYÉSZ ÉS MÉRNÖK, DR

HAUSMAN JOACHIM VEGYÉSZ ÉS MÉRNÖK ÉS DR

KLING KASIMIR ASSZISTENS MINDANNYIAN LEMBERGBEN. A bejelentés napja 1912 június hó 7-ike. Elsőbbsége 1911 junius hó 7-ike. Methánuak, valamint methántartalmú gázoknak (pld. földgáznak chlórrozásánál, a hydrogénnek halogénekkel való substituciója számos nehézséggel jár. Ez a substitució tudvalevőleg napfényben való operálásnál a keverék robbanásáig segíttetik elő. Ezen gázkeverékek káros robbanékonyságának kiküszöbölésére számos eljárás javasoltatott. Ezen eljárások egyikénél, (J. Walter 222919. sz. német szabadalom) megkísérelték a cél elérését a gázkeveréknek fényszűrőkkel ellátott csövekben való fokozatos megvilágítása által. Ez az eljárás az alább ismertetett új módszertől abban külömbözik, hogy míg az ismert eljárás a napfény energiájának fokozatosan növekedő hozzávetésén, addig az új munkamód a reagáló komponensek egyikének (a chlórnak) fokozatos hozzávezetésén és a hőenergia alkalmazásán alapszik. Az eddigelé ismeretes eljárás kivitele azonkívül a napfénytől való függősége folytán nagy technikai nehézségekkel van összekötve. Egy másik eljárás (Mc. Kaye 880900. sz. amerikai szabadalom) a gázkeveréknek kokszszal telt kamarákon való átvezetése által igyekszik a chlórozásnál föllépő nem kívánatos robbanást kiküszöbölni, mely chlórozás szén és sósav keletkezésével, tehát cblórveszteséggel jár a következő képlet értelmében. CH4

+ 2C12

= 4HCI + C. Ezen eljárásnál, koksznak a reakció-rendszerbe való bevezetése által, az egyensúlynak oly módon való eltolása van kontemplálva, hogy szén leválása, azaz robbanás lehetetlenné legyen téve. Koksznak vagy hasonló por<feus tömegeknek alkalmazása azonban ezen esetben a tömeghatások törvényének helytelen interpretációján alapszik, mivel a koksz tulajdonságaival bíró szilárd test semmiféle behatással nincs gázalakú fázisokban a reakció egyensúlyára úgy, hogy a kívánt hatás ezen az úton egyáltalában el nem érhető. Sokkal jobbb eredmények érhetők el melegnek nem illó chlórátvivők. pl. rézchlorid, mangánchlorid stb. alkalmazásával való kombinációjával, ahol egyúttal az alább ismertetendő megfelelő munkamód alkalma-