59214. lajstromszámú szabadalom • Robbanó légsűrítő mótorok és turbinák hajtásához

A (b, b') szelepek orsói tökéletes tömítés után belenyúlnak az (m, m') kamrákba, melyebbe a gáz, éghető gőzök vagy szétporlasztott tüzelőanyag vezetésére szolgáló (j, j') csővezetékek torkolnak; ezen vezetékben valamivel nagyobb nyomás uralkodik, mint az (f) csőben, vagy a gyűjtőtartányban. A belépő gázmennyiség (p) csappal szabályozható. A szeleporsók ki vannak fúrva és az ekkép keletkező csatornák belső végein (k, k') szelepek vannak elrendezve, míg a szabad szeleptér, illetve a szeleporsó furata (1, V) nyílásokkal közeledik a kamrákkal. Ezen közlekedés a (b, b') beeresztőszelepek záródása alatt akkor következik be, ha az (1, 1') nyílások szabaddá lesznek, miáltal a gázok, vagy éghető gőzök a (k, k') szelepeken át a henger belsejébe hatolhatnak, ha csak elegendő nagy nyomással rendelkeznek. A (b, b') szeleptányérok belső oldalán finom nyílásokkal ellátott (n, n') süvegek vannak elrendezve, melyek a gázokat vagy gőzöket vékony sugarakban bocsátják a henger belsejébe, miáltal a levegőnek a tüzelőanyaggal belső keveredése idéztetikelő. Mihelyt a (b, b') szelepek kinyílnak, úgy az (1, 1') nyílások elzáródnak, miáltal a robbanókeveréknek a hengerbe való belépése megszűnik. Ezen berendezés szintén alkalmazható egyéb robbanómotorokra is. Az (o, o') csapok segélyével az egyik dugattyúoldal sűrített levegővel telt légtartánnyal hozható kapcsolatba azon célból, hogy a dugattyú mozgásba jöjjön. A sűrített le.vegö helyett természetesen robbanókeverék is alkalmazható, mikor is a csapokat megfelelő gyújtókészülékek helyettesítik. A gép működési módja a következő: Föltéve, hogy a (c) dugattyú 2. ábra szerinti helyzetében van és az (f) vezetékben, a gyűjtőtartányban és az (e, e') kamrákban akkora nyomás uralkodik, mely az 1. ábra szerinti diagram (x—y) ordinátájának felel meg, a munkafolyamat következőképen alakul Ha az (o) csapokon keresztül a (0—q) ordinátájának megfelelő nagynyomású gázt vagy levegőt vezetünk be, úgy a dugattyú azonnal' jobbra löketik és az (o) csapokon beáramlott levegő a (q—r) adiabatikus görbe szerint kitágul. A diagram (r) pontjának megfelelő helyen a (c) dugattyú a (d) szelep nyílását szabaddá teszi, ennek következtében ezen szelep kinyílik és a hengerben lévő túlnyomás az (e) kamrába és a gyűjtőtartányba kiegyenlítődik. Amint a dugattyú baloldala a diagram (v) pontjának megfelelő helyre jut, úgy a túlnyomás megszűnt és a (d) szelep ismét önműködően záródik. Ezen pillanattól fogva a dugattyú baloldalán lévő gázok a (v—s) adiahatikus görbe szerint kitágulnak. A dugattyú baloldalának a diagram (s) pontjának megfelelő helyzetében a hengerben uralkodó nyomás már kisebb a légkör nyomásánál. Kinyílik tehát a (b) szelep és a hengerbe levegő áramlik; a hengerben ekkor a nyomás (s—t) diagramvonal szerint állandó. Ha a dugattyú baloldala a diagram (s) pontjának megfelelő helyen van, úgy a beeresztett levegő, illetve összenyomott gáz akkora munkát végzett, mely a diagram területének (Lt

= "q, r, v, s, 0") felel meg. Ha ezen munkából levonjuk a veszteségeket és azon kompresszió munkát, melyet a dugattyú jobboldala egyidejűleg végzett, megkapjuk azon munkát, melynek a dugattyúban eleven erő alakjában kellett fölhalmozódnia. A dugattyú tehát bizonyos sebességgel bír, melynek következtében a dugattyú útját folytatja és csak akkor jön nyugalomba, ha eleven ereje munkavégzés által fölhasználtatott. Ha most a dugattyú jobboldalán végbemenő munkafolyamatot tekintjük, látjuk, hogy a kezdő helyzetben a dugattyú jobboldala a diagram (t'j pontjának felel meg. A dugattyú és a jobb hengerfödő közti tér pedig atmoszférikus levegővel van tele, melyet a jobbra haladó dugattyú a (tl— ul) adiabatikus görbe szerint nyom össze. Az (ul) pontban a henger levegőjének nyomása valamivel nagyobb, mint a gyűjtő-