59214. lajstromszámú szabadalom • Robbanó légsűrítő mótorok és turbinák hajtásához
tartány nyomása, miáltal a (d') szelep önműködően kinyílik; ettől kezdve a nyomás (ul—yl) diagramvonal szerint állandó. A dugattyú által a (tl—xl) diagram vonalon teljesített hasznos munkát az ("Lu = tl, ul, yl,-xl) terület adja meg. Az (yl—xl) diagram-pontoknak megfelelő dugattyúhelyzetben a (d') szelep nyílása teljesen elzáratik, miáltal a levegő-kiáramlás megszűnik és megkezdődik az (yl—zl) diagram-vonalnak megfelelő kompresszió, melynek létesítéséhez szükséges munkát az ("Lo = xl, yl, zl, 01) terület adja meg. A dugattyú mozgása alatt súrlódási és egyéb veszteségek lépnek föl, melyek az eleven erő egy részét fölemésztik; ezen veszteségek nagyságát az (Lr ) terület adja meg Amint a dugattyú megáll, úgy elvesztette összes eleven erejét ós a nyert munka Lt = Ln Lc -f- Lr . Ha a dugattyú megindulásának pillanatában a tüzelőanyag bevezetésére szolgáló (p) csapot kinyitjuk, úgy a (tl—xl) diagramvonalnak megfelelően tüzelőanyag jut a hengerbe, miáltal a (b') szelep közelében lévő levegő karburálódik. Az (yl—zl) kompresszióvonal mentén a levegő erősen fölmelegszik; ha ennek következtében akkor, midőn a jobb dugattyúoldal a diagram (zl—01) vonalával összeesik, robbanás keletkezik, úgy ez (zl)-től (ql)-ig terjedő pillanatnyi nyomásnövekedést okoz. Ezen pillanatnyi nyomásnövekedés a legelőnyösebb, helyette azonban a robbanás a motoroknál ismert gyújtóberendezésekkel is idézhető elő. A robbanás folytán a dugattyú balra visszalöketik és ugyanazon munkafolyamatok iratnak le, melyek a dugattyú balról jobbra való haladásakor következtek be. Minden egyes löketnek tehát következő egyenlet felel meg: Lt = Lu + Lc + Lr . Ha az első érték nagyobb a másodiknál, úgy ez a dugattyú sebesség-növekedését okozza; ellenkező esetben pedig, ha a második érték nagyobb a2 elsőnél, a dugattyú megáll. A dugattyú-sebesség bizonyos határok között tehát azáltal változtatható, hogy a tüzelőanyag bevezetésére szolgáló szelepet jobban vagy kevésbé nyitjuk ki. Előzőkből világosan következik, hogy az ezen gépben elhasznált tüzelőanyag összes melegenergiája, beleértve a.súrlódási veszteségeket, de kizárva a meleg sugárzás okozta veszteségeket, teljes összességében nyomás, vagy meleg alakjában meg van a készülék gyűjtőtartányában; a készülék hatásfoka tehát csaknem egyenlő az egységgel. Nagyobb gépek hűtése a gyakorlatban egyedül bordákkal nem eszközölhető, mikor is az ismert vízhűtés alkalmazandó. Ha a vízhűtés nyomás alatt történik, úgy a fejlődő gőz bevezethető a gáztartányba. Nagyobb gépeknél a kompresszióhenger igen hosszú volna, amikor is a 3. ábrán látható berendezés ajánlatos, melynél a henger két egyenlő nagy (A, A') részre oszlik, melyek a jóval nagyobb átmérőjű (B) hengerrel központosán vannak összekapcsolva. Utóbbiban mozog a (C) dugattyú, mely szilárdan van a két (D, D') dugattyúval kapcsolva. A (B) henger kettős működésű légszivattyúhoz hasonlóan működik és (E, E') beeresztőszelepekkel és (F, F') kieresztőszelepekkel van ellátva. A két (A, A') henger (D, D').dugattyúikkal ugyanúgy működnek, mint a 2. ábrán ismertetett henger. A hűtés ez esetben is bordákkal, vagy pedig vízzel történhetik. A 3. ábra szerinti kivitelnél azonban a hűtőlevegő nem szivatik be, hanem a hűtést azon levegő végzi, mely a nagy hengerből kiáramolva megfelelő vezetékek segélyével vezettetik a nyilak által megadott utakon. Az ismertetett berendezések természetesen csak példaképen szolgálnak és a tüzelőanyag elosztására és bevezetésére vonatkozó számos változtatás eszközölhető anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Robbanó-kompresszor motorok és turbinák hajtásához, jellemezve egy henger által,
