59187. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton födémszerkezet

szögekből összetett terület keletkezik. A részfölületek sarokpontjai a főmerevítőpálcák oldalfesztávolsága közepe fölött rendeztetnek el. Ezek a másodrendű merevítőbetétek az átlósan fekvő merevítőbetéteket célszerűen alul keresztezik úgy, hogy azok a hosszabb átlós részekben föllépő feszültségek egy részét a rövidebb, oldalsó merevítőbetéteken fölveszik, miáltal lehetővé van téve, hogy a két főmerevítőbetét egyenlő számú pálcákból képeztessék ki. A másodrendű merevítőbetétek további része az előbbiekkel ellentétes irányú szögben van elhelyezve. A merevítések között maradó fölületrészek, ha szükséges, további merevítőbetétek elrendezése által föloszthatók. A főmerevítőpálcák oly módon rendeztetnek el, hogy a födémhordtartók környezetében közel a födém fölső fölületéhez feküsznek, míg fesztávolságuk közepén a födém alsó fölületének közelébe jutnak, még pedig oly mértékben, amennyiben az az uralkodó terhelésekből származó hajlásvonalból kiadódik. Mihelyt a főmerevítőpálcák megfelelően elhelyeztettek, a megfelelően kevert beton a héjazásra hozatik. A betonréteg elhelyezése olymódon eszközöltetik, hogy a másodrendű merevítőpálcák természetes hajlásvonaluk figyelembevételével legyenek beágyazhatok, mire azután a betonozás az összes merevítések és lehorgonyzógyűrűk teljes beágyazásáig folytattatik. A lekötő beton a pálcákat és gyűrűket kölcsönös helyzetükben fogvatartja és az egyes merevítőpálcákat úgy maguk között, mint a lehorgonyozással és az oszlopfejekkel összeköti. Ha a középfödém nagyobb számú oszlop fölött terjed el, a lehorgonyzógyűrűk a szomszédos födémek merevítőrészeinek hozzákapcsolására is használtatnak föl. A mellékelt rajz 1—13. ábráiban a találmány tárgya több foganatosítási példában részben alaprajzban és részben metszetekben van föltüntetye. Ezeknél a foganatosítási alakoknál a lehorgonyzógyűrűk, melyekhez a főmerevítőpálcák csatlakoznak, a terhelés elosztására oszlopfejekből állnak vagy pedig oly fejekkel vannak egyesítve, melyek úgy az oszlopmaggal vagy betontömbökből álló oszlopokkal állnak összeköttetésben. Ily fejek merevített betonból készült oszlopok vagy támasztótartók számára is alkalmazhatók. Az 1—4. ábrákon föltüntetett foganatosítási alaknál, mely ábrák közül az 1. ábrán egy négy oszlop által hordott födémrész látható, melyet minden oldalról további födémrészek vesznek körűi, az (A) főmerevítőpálcák a négy oszlop által határolt téglány oldalai mentén csoportokban vannak elrendezve és a téglány átlóinak irányában további (B) főmerevítőpálcacsoportok vannak elhelyezve. A merevítőpálcák ezen elrendezése az összes többi oszlop között ugyánolyan módon ismétlődik. Ezen (A, B) főmerevítőpálcák végei horogszerűen meg vannak görbítve (2. és 3. ábrák) és a legörbített rész oly hosszú, hogy az oszlop körül fekvő födémrész nyomóövébe ér. A horogszerű vég az oszloptörzs által tartott (D) oszlopfej egyik (C) lehorgonyozógyűrűjét fogja át. Az (A, B) pálcák úgy vannak lehajlítva, hogy a lehorgonyozásra való! pálcavégeik a födém alsó fölületének közelébe futnak úgy, hogy a pálcák a terhelés alatt kiadódó hajlás* vonal lefolyását követhetik. A főmerevítőpálcacsoportok között az (A) pálcákhoz párhuzamosan másodrendű (E) pálcák vannak beiktatva. A rajzban egyszerűség céljából csak egyes pálcák vannak föltüntetve, de több pálca is alkalmazható, ép úgy lehet a (B) főmerevítőpálcacsoportokhoz párhuzamosan egyes (G) pálcákat vagy pálcacsoportokat is elrendezni. Ezek a másodrendű merevítőpálcák célszerűen lehajlított végeikkel csak magában a betontestben vannak lehorgonyozva és oly módon vannak elhelyezve, hogy a területek az (A, B) főmereyítések között fölosztatnak. Ez a fölosztás természetesen további pálcák vagy pálcacsoportok elrendezése által tetszőleges mértékben folytatható. A főmerevítés és a másodrendű merevítés keresztezési helyein az utóbbiak egy-