59179. lajstromszámú szabadalom • Készülék jelek és szavak elektromos szemléltetésére
tetnek föl, amelynek segélyével a kapcsolás nagy távolságba történhet ; a 20. ábra egy kapcsolási sémát mutat a lámpák sorozatos kapcsolásának előállítására; a 21. ábra egy kapcsolási séma áramraegszakítás és ellenállás előállítására, amelyek akkor lépnek működésbe, ha valamennyi, vagy egyes sorozatosan kapcsolt lámpa Töviden záratik. A 3—5. ábrákban világítótestnek és kikapcsolóhajtóművének foganatosítási példája van föltüntetve. A (b) világítótest az {A) (1. ábra) táblában ül és az elől nyitott (j) tokban van elrendezve, amely a (jl) bajonettzár segélyével az (A) táblára van erősítve. A kapcsolómű a (c) lapon van elrendezve és a két (d, e) elektromágnesből áll. A (d) mágnes (dl) horgonya a (d2, d2) emeltyűkön nyugszik, amelyek (d3) csap körül lengenek és (d4, d4) rudak révén egy pár (f, f) diafragmával állnak összeköttetésben. Az utóbbiak negyedgömbök által képeztetnek és (fl, fl) csapok körül forognak, amelyek egy reflektornak és (g) lámpatartónak oldalain vannak elrendezve. Egy foglalatban a (h) elektromos izzólámpa van elrendezve, amelynek egyik sarka a (hl) vezeték útján a (h2) kontaktussal áll összeköttetésben, amely a (h3) kontaktusra helyezhető, míg ez utóbbi a (h4) huzal segélyével a külső rugós (h5) kontaktussal hozható kapcsolatba (5. és 6. ábra). Az izzólámpa másik sarka a külső rugós (h6) kontaktussal áll összeköttetésben. Ha a (dl) horgony vonzatik, akkor az (f, f) diafragmák az átlátszó fehér (gl) diafragmák előtt záródnak, míg a (h2, h3) kontaktusok szétválnak úgy, hogy a lámpa kiiktatódik. A (d2, d2) emeltyűkarok szabad végeiken (d5) rúd révén vannak egymással összekötve. Ezen rúd az (el) kampó által, amely az (e) mágnes (e2) horgonyával van összekötve, zárható. A zárás akkor lép föl, ha a (dl) horgony vonzatik. Ennek folytán az áramlökésnek, amelyet a (d) mágnessel közlünk, csak addig kell tartania, míg az (el) kampó becsappan. Az (e) mágnesen átmenő igen rövid áram elegendő, hogy az (el) kampót az (e2) horgony kikapcsolja. Ha ez megtörtént, akkor a (d6) rúgó a (d2, d2) karQ-kat ismét vissza viszi nyugalmi helyzetükbe, az (f, f) diafragmák kinyílnak és a (h2, h3) kontaktuson az áram záratik úgy, hogy a lámpa beiktatása végbemegy. A (j) tok külső oldalán a (j2, j2) szigetelőkön rugalmas (h5, h6, h7, b8, h9, hlO, hll) kontaktusok vannak elrendezve (6. ábra), amelyek a világítótest behelyezésénél az (A) tábla hátsó oldalán alkalmazott, megfelelő kontaktusokra fekszenek. Az (f) diafragmák átlátszatlanok és ugyanolyan színűek, mint az (A) tábla mellső oldala úgy, hogy a világítótestek, ha a diafragmák zárva vannak, nem láthatók. A (d, dlO) mágnestekercsek egymással párhuzamosan a (h7, h8) kontaktusokra vannak kapcsolva. Az (e, elO) tekercsek egyrészt a (h9, blO) kontaktusokra vannak kapcsolva,- míg azoknak közös visszvezetéke a (hll) kontaktussal áll kapcsolatban. Az ábrákban föltüntetett világítótesttel egy vagy több színhatást is elő lehet idézni-E célból egy második (f2, f2) 4ia fr a gm a pár van alkalmazva, amely szintén egy negyedgombfölület alakjával bír és átlátszó színes anyagból áll. A két diafragmát a két (dlO) és (elO) mágnes mozgatja, amelyeknek rudazata hasonló a (d) és (e) mágnesek rudazatához. A diafragmáknak egymásután következő nyitása kapcsolóhorog útján is történhet, amelyet egyetlen (e) mágnesek egy sorozat áramlökései mozgatnak és amelyegymásután olyan kereteket szabadít föl, amelyek a (d2, dö) keretekhez hasonlók. Miután az (e) elektromágnes gerjesztése, amely a kikapcsoló kampót kiiktatja, csak igen rövid ideig tart, ennek folytán nagyon gyorsan lehet több betűt vagy jelet egy sorozat táblán előállítani és a jelek keletkezése után a mágnes gerjesztése félbeszakítható mindaddig, mig a világítótestet ismét ki kell iktatni. Az (A) táblán alkalmazott és (h5, hll) rugóknak megfelelő kontaktusok elektromos összeköttetései úgy vannak elrendezve, hogy valamelyik világítótest vagy a világítótestek egy csoportja be- vagy kiiktatható és azok
