59179. lajstromszámú szabadalom • Készülék jelek és szavak elektromos szemléltetésére

— 3 hajtóműve működtethető, ha a mágnesek a helyes sorrendben gerjesztetnek. A 7. ábra szerinti kapcsolási sémában több (Al, A2, A3, A4) tábla van föltüntetve, amelyek egy összefüggő szöveget képezhetnek anélkül, hogy külön színhatások létesülnének. A 8. ábra a kapcsolási séma azon változtatását mutatja, amely szükséges, ha különböző színek kívántatnak. A kapcsolóberendezést a jel képzésére pl. a (B) billentyűdeszkától kézzel működtethetjük vagy pedig a működtetés az önműködő (C) kapcsoló által mehet végbe, amelyet egy lyukasztott kapcsolószalag vagy másefféle működtet. Ilyen kapcsolószalagot valamely, a (B) billentyűdeszkával összekötött berendezéssel is elő lehet állítani és a (B) billentyűdeszka billentyűivel és az önműködő (C) kapcsolóberendezéssel előállított jelek a (D) írógép segélyével fölrajzolhatok, amely írógép egyúttal a jelek föltüntetési idejét és tartamát is megadja. Ezen berendezések szerkezeti kivitelét a 9—16. ábrák mutatják. Megjegyzendő, hogy nem föltétlenül szükséges, hogy a jeladás számára való kapcsolókészülék valamennyi megadott berendezéssel el legyen látva. A (B) billentyűdeszka egy szigetelő fenéklapból áll, amelyen a (Bl) kontaktusrudak vannak elrendezve. Ezen kontaktusrudak száma egyenlő a mindegyik (A) táblán alkalmazott (b) világítótestek számával és mindegyik rúd össze van kötve a hozzátartozó világítótesttel. A (Bl) kontaktusrudak fölött fekszenek a jeleket kiválasztó (B2) kontaktusrudak ^melyek az elektromos áramkör egyik sarkával vannak kapcsolva. A kiválasztó (B2) rudak száma például 40, megfelelően az ábécé betűi számának, a (0—9) számoknak és a közbeeső terek négy díszítésének. Az egyes (B2) kiválasztórudak (B3) nyúlványokkal bírnak, amelyek azon (Bl) kontaktusrudakat választják ki, amelyek a (B4) billentyűkön előjegyzett jeleknek megfelelnek. A (B4) billentyűk szárai keresztül mennek a (B5) billentyűdeszkán. Ezen szárak képesek az (E6) keretet hosszirányban eltolni, A száraktovábbá keresztül mennek a (B7) mágnestekercseken és össze vannak kötve a (B2) billentyűrudakkal. Ez utóbbiak a (B8) rugókat a (Bl) kontaktusrugókkal- való érintkezésen kívül tartják. Ha egy billentyű leszoríttatik, akkor az áram keresztül megy a különböző világítótestek (e) tekercsein, amely világítótestek a kívánt jel előidézésére szükségesek. Az (e) tekercsek vezetékei össze vannak kötve a (Bl) rudakkal, amelyek a megütött (B2) kiválasztórudak (B3) nyúlványaival találkoznak. Az (Al, A4) táblák kiválasztása, amelyeken a jeleknek meg kell jelenni, az (E) Icontaktusdob útján történhet (10. és 11. ábra), amelyeknek (El) kontaktusai a táblák egyikének egy-egy visszvezetékével állnak összeköttetésben. A kontaktusok a táblák helyzetének megfelelően vannak elrendezve, például a jeleknek megfelelően két sorban. Az (E2) kapcsolódobon (E3) kontaktus van elrendezve, továbbá egy, a rajzon nem ábrázolt mutató, amely az (E3) kontaktus helyzetét mutatja. A kapcsolódob tengelyével a hosszirányban eltolható (E4) keretre van ágyazva. Ha egyik (B4-) billentyű lenyomatik, akkor a billentyű szárán nyugvó (E5) orr az (E7) rúgó feszültsége ellenében eltolja az (E6) keretet. Ennek következtében az (E8) kilincs az (E9) kapcsolókeréken egy foggal tovább halad. Ha a billentyűt ismét eleresztjük, akkor az (E9) kapcsolókereket az (E8) kapcsolókilincs az (E6) keret és ennek (E7) rúgója útján forgatja. Ekkor az egyik (EiO) hajtómű is, amely az (E9) kapcsolókerékkel együtt vonalpontozott vonallal jelzett módon ugyanazon a tengelyen ül, tovább forog. Ezen mozgás folytán az (E4) keret előkapcsoltatik és az (E3) kontaktus az egyik (El) visszvezeték-kontaktustól a szomszédos kontaktushoz mozog. Ezen folyamat ismétlődik mindaddig, míg ugyanazon vízszintes sor utolsó kontaktusa eléretett. Ha már az utolsó billentyű szabaddá tétetett, akkor az (E3) kontaktus az (El 1) visszvezetékkontaktusra hozatik, amely a következő folyamatot idézi elő: Az (E12) szolenoid (10. ábra) gerjesztetik. Az (E8) kapcsolókilincs kiemeltetik az (E9) kapcsoló-