59051. lajstromszámú szabadalom • Szabadon futó kerékpáragy hátranyomásnál működő fékkel és többszörös áttéttel

vezetett (h) karmantyú tengelyirányú eltolódása által az (a) tengelyre rögzíthető vagy arról lekapcsolható; ezen célra a (h) karmantyú külső fölületén részben kúposán van alakítva és pedig egy a (g) fogaskerékkel összekötött üreges kúpnak megfelelően. A fogaskeréknek az (a) tengelyen való rögzítése azáltal történik, hogy a fogaskerék a (h) karmantyú által az (a) tengelyen v elrendezett (c) kúp végfölületéhez szoríttatik. A (h) karmantyú az (i) csavarrúgó hatása alatt áll. A (h) karmantyú balra tolódását az (a) tengely (k) vastagítása határolja. Az (a) tengelyen vezetett és tengelyirányban eltolható (m) karmantyú végén a hasítékkal ellátott rugalmas (n) gyűrű van megerősítve, mely a karmantyúnak föléje fordított végét körülfogja. Az (m) karmantyú baloldali vége (19) bevágásokkal van ellátva (8. ábra), melyek a (13) hüvelynek (14) furataiban fekvő (p) testek (18) kiugrására hatnak. Ezen testek (15) csapok körül forgathatók és az (f) fékgyűrűre ható excenteres (16) kiugrásokkal, valamint ellentétes (17) kiugrásokkal vannak fölszerelve, melyek a küllőket hordó külső ix) agyhüvely hengeres föliiletével működnek együtt. Ha a lábitót előre nyomjuk és ezáltal a lánckereket előreforgatjuk, a (d) hüvely és az (m) karmantyú forgása, melyek egymással az alább leírandó módon vannak összekapcsolva, az idézi elő, hogy a (19) bevágásokat határoló fogak a (18) kiugrásokat befolyásolják és a (p) testeket (15) csapjaik körül oly irányba forgatják, hogy a (17) kiugrások a külső (x) agyhüvely hengeres, fölületéhez fekszenek és az agyhüvelyt súrlódás által magukkal viszik. Ha azután hátrafelé tiprunk, az (m) karmantyú a (18) kiugrásokra hat és a (p) testeket az ellenkező irányba forgatja; a (16) kiugrások az (f) fékgyűrűhöz fekszenek és ezt szétterpesztik úgy, hogy fékező hatás áll be. A (13) hüvelyt két golyós csapágy tartja, melyek közül az egyik külső (x) agyhüvelyben gördülő (20) golyók sorával van ellátva, míg a másik a (21) golyók sorával bír, melyek az (e) fékezőcsésze és a (22) gyűrű között gördülnek, mely gyűrű a (13) hüvelynek a (p) testek között kiálló részeinek végén kiképezett kiesztergályozásába van betolva. Az (m) karmantyú az (s) nyomórúgó hatása alatt áll (1. ábra). A belső (d) agyhüvely (q) vájatokkal (2. ábra) van ellátva, melyekben a (v) csapok körül forgó (u) fogaskerekek (1. ábra) fekszenek. A fogaskerekek egyrészt a középső (g) fogaskerékkel és másrészt a külső (x) agyhüvely belső (w) fogkoszorújával kapcsolódnak. Az (m) karmantyú két (z) kiugrással bír, melyek a belső -(d) agyhüvely bevágásaiba hatolnak. A belső (d) agyhüvely baloldali vége meredek csavarvonalban haladó (1) kivágásokkal van ellátya. Az (m) karmantyú (z) kiugrásai az (1) kivágások keresztmetszetének felelnek meg úgy, hogy utóbbiakban elcsúszhatnak, mint azt a 2. ábra mutatja. A kivágások közül kettő valamivel hosszabb, mint a többi és diametrálisan van egymással szembehelyezve. A közöttük fekvő (2) kivágások rövidebbek. A sraffozott (4, 5, 6) és (7) részek a 3. ábrán ama helyeket jelölik, ahol a (d) hüvely falvastagságának fele el van vágva, hogy az (1) és (2) kivágások között összeköttetés létesüljön úgy, hogy a (z) kiugrások, melyeknek sugárirányú kiterjedése csekélyebb, mint a (d) hüvely fél falvastagsága, az egyik kivágásból a másikba vihetők át. A (3) kivágások a (z) kiugrások bevezetésére szolgálnak, ha az agyat összeállítjuk. A kerékpáragy működési módja a következő : A részek ábrázolt helyzeténél a (g) fogaskerék a nyugalomban álló (a) tengelyen van rögzítve. A belső (d) agyhüvelynek a lánchajtás útján való forgatása által az (u) fogaskerekek arra kényszeríttetnek, hogy a helytálló (g) kerék körül forogjanak. Az (u) kerekek forgása a belső (v) fogkoszorú útján fokozott sebességgel átvitetik a külső (x) agyhüvelyre. A (p) testek, melyeket az (m) karmantyú befolyásol és melyek a lánckoszorú forgásánál az (x) agyhüvelyre való