58881. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a torkolathorizonton kívül fekvő céltárgyak lövetésénél alkalmazkodó irányzékbeállítás megállapítására
szögre állítottuk be úgy, hogy az (nl) csúcs a (b7) görbefölület jobboldali végén áll, az (a4) objektívek tengelyei pedig a (bl) perselynek föntebb jelzett és a (bő) libella légbuborékának beállásánál vízszintes helyzetben lévő síkjával (00) nagyságú szöget alkot. Az a szög, mely alatt a távolságmérő eme beállításánál az (F) persely, (N) kar és (T) dob be van állítva, a zérus állás, melytől kiindulva mérjük az (f, n és t) forgásszögeket. Az (a8) jel ennél a beállításnál a (t2) beosztás zéruspontján áll. Pozitívnek tekintjük a (T) dob ama forgásértelmét, melynél az (a8) jel mindig növekvő lövési szögeket jelez. A (b7) görbefölület alakjának meghatározása céljából elégséges, ha annak a (b8) görbéknek alakját határozzuk meg, melyek tengely irányú fekvését föntebb jellemeztük. Eme görbék mindegyike egy-egy bizonyos távolságnak felel meg és azt a pályát jelzi, melynek mentén az (N) kar (nl) csúcsa mozog, mikor a távolságjelzőt a lövési távolság változatlanul hagyása mellett különböző terepszöseknek megfelelően állítjuk be. Példaképen ama (b8) görbe meghatározását fogjuk ismertetni, mely 7000 m. távolságnak felel meg, nevezetesen előszpr eme görbének a (00) terepszögnek megfelelő pontját fogjuk meghatározni. Az (N) kar (nl) csúcsa akkor, mikor a távolságmérőt a 7000 m. távolságra állítottuk be, tengelyirányban a (0—7) úton tolódott el (6. ábra). Ha már most feltételezzük, hogy a legnagyobb (0—8) útnak az (F) persely 360°-os forgása felel meg, a (0—7) és (0—8) utak viszonya pedig 0 95, akkor az (F) perselynek a 7000 m. távolságnak megfelelő forgásszöge. f= 0 95. 360 = 342°. Ha továbbá föltételezzük, hogy az (f3, R, t) áttevés (j) áttevési viszonyának értéke 0-615, akkor a (T) dob forgásszöge ama föltétel mellett, hogy az (N) kar eredeti állásában maradt, ta =j f = 0-615. 342 = 210°. A lövési táblázatból kitűnik, mekkora lövési szög felel meg 7000 m. távolságnál a (00) terepszögnek, miből könnyen kiszámítható, mekkora (t) szöggel kell a (T) dobnak tényleg elfordulnia, hogy az (a8) jel a (t2) beosztáson ezt a lövési szöget jelezze. Tegyük föl, hogy ez a szög t = 228°, ekkor = t—12 = 228—210 = + 18. Ha a (K, ki, il, i2, hl, H, h2, pl, P, R, f3, tl) áttevés áttevési viszonya i = 5'8, akkor áz (N) kar forgásszöge Evvel meg van határozva a (b8) görbének (00) terepszögnek megfelelő pontja. Ez ugyanis az a pont, melyet az (N) kar (nl) csúcsa akkor jelez, mikor a kart az (A 2) perselynek az (00) terepszögnek megfelelő és a 7. ábrán az (u—u) egyenes által jelzett állásánál a (v—v) egyenes által jelzett állásából 31°-kal pozitív értelemben elforgatjuk. Ezek után a 7000 m. távolságnak megfelelő (b8) görbe valamely tetszőleges más pontjának, pld. az 50° terepszögnek megfelelő pontjának helyzetét határozzuk meg. A lövési táblázatból kivehetjük, mekkora lövési szög alkalmazásával találjuk 50* terepszögnél a 7000 m. távolságban lévő célt, miből ismét minden nehézség nélkül kiszámíthatjuk, mekkora (t) szöggel kell a (T) dobot a zérús állásából kitéríteni, hogy az (a8) jel a (t2) beosztáson a megfelelő lövési szöget jelezze. Tegyük föl, hogy t = 200°. A (t2) szög úgy, mint előbb 210°, tehát tx = t—12 = 200—210 = —10° és Megkapjuk tehát a keresett pontot, ha az (A2) perselyt először 50°-kai a 7. ábrán az (ul—ul) egyenessel jelzett állásig forgatjuk, melyben az (N) kar zérus állását jelző egyenes a (vl—vl) állásban van, aztán pedig az (N) kart a mostani, (vl—vl) jelzésű állásából negatív értelemben, l-7°-kal elforgatjuk. A keresett pont ugyanis az a pont, melyre az (N) kar (nl) csúcsa a jelzett állásnál mutat.
